81677. lajstromszámú szabadalom • Eljárás konzisztens kenőcsanyagok kocsikenőcs és máseffélék előállítására barnaszénből, tőzegből stb.

" Megjelent 1935. évi március hó 200-én. ' MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 81677. SZÁM. — Xl/G. OSZTÁLY. Eljárás konzisztens kenőanyagok, kocsikenőcs és máseffélék előállítására barna­szénből, tőzegből, stb. Gebrüder Schubert cég, Berlinben. A. bejelentés napja: 1921. évi március hó 25-ike. Németországi elsőbbsége: 1918. évi november hó 18-ika. A jelen találmány a barnaszén, tőzeg, bitumenes pala, paraffin, földi viasz és más­effélék értékes organikus alkotórészeinek hasznosítására való eljárásra vonatkozik, 5 konzisztens kenőanyagok, kocsikenőcs és ha­sonló anyagok előállítása céljából. A barnaszénben, tőzegben és hasonló anya­gokban kisebb-nagyobb mennyiségű gyanta, viasz, huminsav és másefféle van. Ezen 10 anyagokat eddig alacsony forrpontú oldósze­rekkel, mint benzinnel vagy benzollal való extrakció vagy pedig száraz desztilláció útján vonták ki. Technikailag nem lehetséges azonban ilyen 15 módon az összes hasznosítható anyagokat ki­vonni. A száraz desztillációnál bomlások lép­nek fel, úgy hogy sok értékes anyag felbom­lik, az illó oldószerekkel való extrakciónál pedig ezen szerek alacsony forrpontja és az ennek következtében fellépő kisfokú felmele­gítése miatt a gyanta- és viaszszerű anya­gok nagyobbrésze visszamarad. Azonkívül az oldószereket ismét le kell desztillálni, minek folytán természetesen veszteségek állnak jlő. A találmány egészen új utat követ a fent­omlített anyagokban lévő hasznosítható ve­gyületek kivonására. Kitűnt ugyanis, hogy a barnaszén, tőzeg, 30 bitumenes, pala, paraffin, földi viasz és más­effélék bitumenes gyanta- és viaszszerű al­kotórészei magas forrpontú oldószerekkel, mint ásványi kenőolajokkal vagy kátrányola­jokkal való kezelés útján ezen szerek magas­forrpontja következtében tökéletesen kiold­hatok. Ha az ily módon kapott masszákat ismeretes módon megszabadítjuk az oldatlan alkatrészektől, úgy oly oldatokat illetőleg elegyeket kapunk, melyek ; a fenti anyagok 20 25 35 értékes organikus alkotórészeit úgyszólván 40 quantitativ termelési hányadban tartalmaz­zák és melyeket egyenesen mint olyanokat használhatunk fel, például konzisztens zsírok, kocsikenőcs, szappan és máseffélék gyanánt. Az eljárás különleges technikai hatása te- 45 hát abban van, hogy ar bitumenes anyagok értékes alkotórészeit oly oldó-, illetve extrahálószerrel vonjuk ki, mely egyrészt lehető tökéletes termelési hányadot biztosít, másrészt pedig nem kell eltávolítani, hanem 50 a végtermék lényeges alkotórészeit teszi. Ha a gyanta- és viaszszerű vagy hasonló al­kotórészeket, mint olyanokat, tehát például montánviasz gyanánt akarjuk a kiinduló anyagokból megkapni, úgy az oldószert le- 55 desztilláljuk, vagy más alkalmas módon tá­volítjuk el. Példa: 1 kg szárított porított barnaszenet 3 kg, 20° C-nál 4° viszkozitású ásványi kenőolaj- 60 jal több órán át hevítünk indirekt gőzzel fűtött edényben meleg levegővel való keverés közben és pedig esetleg a lobbanási pontig, hogy ezáltal az oldható alkotórészek teljes feloldását érjük el. Ezután az oldatot leüle- 65 pítjük és a barnaszén összes oldható alkotó­részeit tartalmazó oldatot lehúzzuk. Ezen oldatot elszappanosító szerek hozzáadása mellett, közvetlenül konzisztens zsírrá dol­gozhatjuk fel. A szenes maradékból az oldó- 70 szert ismeretes módon kivonhatjuk és fel­dolgozhatjuk. Javasolták ugyan már, hogy montánviasz­nak barnaszénből való előállítására oldósze­rek, mint fenol, xilol, toluol, ligroin mellett 75 kátrányolajat és ásványolajat is használjunk. Az ismeretes eljárásoknál azonban, amelyek-

Next

/
Oldalképek
Tartalom