81597. lajstromszámú szabadalom • Készülék ércelőkészítésre a habusztató eljárás szerint

Mecielent 1935. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 81597. SZÁM. — XH/b. OSZTÁLY. Készülék ércelőkészítésre a habúsztatóeljárás szerint. „Elektro-Osmose Aktiengesellschaft (Gráf Schwerin Gesellschaft) cég, Berlinben. A bejelentés napja: 1920. évi október hó 12-ike. Elsőbbsége: 1919. évi február hó 5-ike. A jelen találmány érceknek 'a habúsztatóeljárás szerint történő előkészítésére szolgáló készülékre vonatkozik, melynél egy tartály alsó részében, pl. kavarómű segélyével, levegő-5 és ércelegy-keveréket létesítünk, míg a tartály felső részében, a hab leszedése történik. Speciálisan a habnak és a kőzetnek a tartályból való kiszedésére vonatkozik a találmány és a kőzet lefolyatásának, valamint a hab elveze-10 tésének a lehető legegyszerűbb és legbiztosabb módon való foganatosíthatását célozza. Ama szokásos kőzetelvezetési módnál, mely szerint a kőzetet egy a tartályból elágazó vezetékkel távolítják el, az a veszély forog fenn, 15 hogy főleg nagyon nagymértékű ércelegyfolyadék — bevezetés esetén — a kőzet felfelé, a hab munkakörébe kerül és a hableszedőhelyen túlfolyik. Ezáltal meg van adva annak a lehetősége is, hogy a habképződés, a folyé-20 kony kőzet változó felszíne következtében, károsan befolyásoltatik. A jelen találmány értelmében már most az ércelegy felvételére és a hab képzésére szolgáló tartály felső részét egészen vagy 25 részben szita gyanánt képezzük ki és ezen szita alsó részét egy, a kőzet számára való lefolyatócsatornával, a felső tartályszegélyt pedig egy, a hab leszedésére való készülékkel kötjük össze. Ezáltal a kőzet elvezetése 30 bárminő elvezető keresztmetszettől függetlenné válik, mert a tartály szitaszerű része könnyen választható oly nagyra, hogy mindig elég nagy kifolyató keresztmetszet van a kőzet számára. A folyadék felszíne mindig 35 úgy fog önműködően beállani, hogy a habképződésnek a kőzet által való befolyásolása fel ne lépjen. Egyidejűleg a kőzet elvezetésének helye a liab leszedési helye közelébe van helyezve, ami az egész készüléket egyszerűsíti. Célszerű a szitával ellátott felső tartály- 40 részt kúposán kiképezni, minthogy ezáltal a hab önműködő túlfolyását és a hab csatorna segélyével való elvezetésének lehetőségét érjük el. A találmánynak megfelelő elrendezés azonban teljesen hengeres tartályoknál is 45 előnnyel használható. Hogy a kőzet lefolyását, felszín tekintetében, változtatni lehessen, a felső tartályrészben elrendezett szitával tolattyút vagy hasonló beállítható fedőszervet lehet összekötni, melynek segélyével 50 a szitának többé-kevésbé nagy területét el lehet zárni. Lehet a szitát kicserélhetővé is tenni, úgyhogy különböző áthullató nyílásnagyságú vagy különböző kifolyató keresztmetszetű sziták cserélhetők ki egymással. 55 A mellékelt rajz 1. és 2. ábrája keresztmetszetben és nézetben ábrázolja a találmány tárgyának egy foganatosítási példáját. Az (1) tartályban, melybe a (2) vezetéken át vezetjük be az ércet finoman eloszolva tar- 60 talmazó folyadékot, egy (3) kavarómű van elrendezve, melyet valamely, a rajzon nem ábrázolt módon hajtunk. A levegőt a (4) csövön át nyomás alatt vezetjük be a tartályba. Az (1) tartályba való bevezetése előtt 65 az ércelegyet célszerűen valamely alkalmas úsztatóközeggel keverjük össze. Az (1) tartály (7) felső része kúposán vagy más módon szűkülő keresztmetszetű. Ebben a (7) kúpos szűkületben kivágás van, mely a kúp 70 falán megerősített (5) szitával van lefedve. Az (5) szita alsó végéhez egy a kőzet számára való (8) lefolyatócsatorna csatlakozik, míg a (7) kúpos szűkület felső szélén egy (9) elvezetőcsatorna van elrendezve a túlfolyó 75 hab számára. Az (5) szita alsó része előtt egy (6) tolóka van elrendezve, mely alkalmas (11) oldalvezető sínekben eltolható és pl. egy