81582. lajstromszámú szabadalom • Irányzék-elrendezés lőfegyverek számára

_ Mggjelent 1935. évi március hó l-éo.__ MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 81582. SZÁM. — XlX/c. OSZTÁLY. Irányzékelrendezés lőfegyverek számára. L' Abee Lund János Henrik mérnök, Kristianiában. A bejelentés napja: 1921. évi március hó 30-ika. Norvégiai elsőbbsége: 1920. évi január hő 16-ika. Ismeretesek már oly távolságmérők, me­lyeknél a távolság meghatározása egy a mé­rendő távolságban tartózkodó ember vagy efféle nagyságának szálkereszt vagy efféle 5 skálájához viszonyított megfigyelésével tör­ténik. A jelen találmány tárgyát alkotó irányzó­készülék hasznosítja ezt az ismert elvet, ne­vezetesen a távolság meghatározását vala-10 mely tárgy nagyságának megfigyelésével, azonban más módon, amennyiben a meg­figyelt, ismert nagyságú test nagyságát a távolságmérő vagy egy része beállító mozgá­sával meghatározzuk és ezt a beállítómozgást 15 az irányzékra olymódon visszük át, hogy a távolságmérő minden beállítása számára a nézőke önműködően a távolságmérő által megadott lőtávolságra állíttatik be, vagyis a távolságmegfigyelés önműködően állítja be 20 az irányzékot. A találmányt alább a rajzok nyomán rész­letesen ismertetem; a rajzok 1—25. ábrái a találmány szerinti kombinált távolságmérő-és irányzékelrendezésnek különböző fogana­ta tosítási alakját szemléltetik. Az 1. és 2. ábrák ilyfajta kombinált távol­ságmérő- és irányzékelrendezés oldal-, illetve végnézetét tüntetik fel. (1) a távolságmérő kerete, mely a legegy-30 szerűbb feltüntetett kivitelnél két (2, 3) dioptercsúcesal ellátott rúdból áll. Ezen csú­csok közül legalább is az egyiknek, a (3) csúcsnak a rúd hosszában eltolhatónak kell lennie. A feltüntetett kivitelnél az (1) rúd 35 felső vége (2) dioptercsúcs gyanánt van ki­képezve. Az (1) rúd (4) skálával vagy beosz­tással van ellátva, mely arra szolgál, hogy a dioptercsúcsok közötti távolságot a bizonyos távolságban (pl. 100 m) elhelyezett becél-40 zandó tárgy bizonyos magasságára (pl. álló ember 1.7 m) beállítsuk. A keret vagy (1) rúd az irányzéktömbbel vagy (5) irányzékmágnessel helytállóan van összekötve. Az (5) irányzékszegmens a (8) irányzéksaruban ágyazott (7) csapok körül 45 forog és a (6) nézőke egy az (5) szegmens felületén körülfutó horony alakjával bír. Ez a horony oly görbe szerint van megszer­kesztve, mely a fegyver ballisztikai tulajdon­ságainak felel meg és mely a távolságmérő 50 kerethez képest oly helyzetet foglal el, hogy akkor, amikor a szegmens a keret forgómoz­gásában részt vesz, a nézőke-horony a tá­volságmérőkeret minden állásában oly hely­zetet fog felvenni, mely annak a lőtávolság- 55 nak felel meg, melyet a távolságmérő rúd állása megad. Ezt a távolságmérő és irányzókészüléket a következőképpen használjuk: Legyen az a tárgy, melyet a távolságmérés 60 számára használni akarunk, pl. álló helyzetben levő ember. Az eltolható dioptercsúcsot a (4) skálán először is az 1.7 méterre (körülbelül embermagasságra) beállítjuk. Azután a fegyvert emeljük és az embert 65 a függélyes helyzetben levő (1) távolságmérő­keret segélyével megfigyeljük. Ha az ember állomáshelyétől való távolság több mint 100 méter, akkor az ember nem fogja kitölthetni a (2) és (3) dioptercsúcsok közötti távolsá- 70 got. A távolságmérőrudat ekkor előre len­getjük, célszerűen a balkéz hüvelykujjával. Ezáltal a (2) és (3) dioptercsúcsok közötti távolság látszólag csökken, még pedig annál nagyobb mértékben, minél nagyobb mérték- 75 ben lengettük ki ezt a keretet vagy rudat a függélyes helyzetből. Amikor a keret vagy rúd azt a helyzetet elérte, melyben a megfi­gyelt cél (az ember) a két dioptercsúcs kö­zötti távolságot pontosan kitölti, a lövést le- 80 adhatjuk, mert az irányzék a távolságmérő­rúd lengő mozgásában részt vett cs mint em-

Next

/
Oldalképek
Tartalom