81513. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés égési erőgépek különösen járművekhez való égési erőgépek hűtésére

Megjelent 1935. évi április hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 81513. SZÁM. — V/d/2. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés égési erőgépek, különösen járművekhez való égési erőgépek hűtésére. Aktiengesellschaft für Tiefbohrtechnik und Maschinenbau vormals Trauzl & Co. cég Wienben. A bejelentés napja: 1920. évi június 17-ike. Elsőbbsége: 1916. évi november hó 14-ike. Égési erőgépek hűtésére eddig használatos eljárások többnyire abban állanak, hogy a gép forró részeit vízzel hűtik és a felmelegedett vizet hűtőkben ismét lehűtik. 5 Hogy fagy esetén a hűtőközeg befagyását a hűtőközeg vezetékeiben és a hűtőkben megakadályozzuk, a vízhez olyan anyagokat kell adni, amelyek a víz fagypontját leszállítják. A találmány már most a nehéz hajtóolajok 10 azon tulajdonságán alapszik, hogy azok forrpontja magasabb és fagypontja sokkal alacsonyabb, mint a vízé. A találmány abban áll, hogy oly égési erőgépeknél, amelyek, mint például a Diesel-féle izzógömbös és más-15 efféle gépek, nehéz hajtóolajokkal dolgoznak és a hűtőközeg lehűtésére szolgáló hűtőkkel vannak felszerelve, mint például különösen járművekhez való gépek, a hűtő víz helyett és ennek módjára a hajtóolajat használjuk 20 a gép hűtőközege gyanánt és így a víz szerepét a hajtóolaj veszi át. A hajtóközegnek a hűtéssel kapcsolatos előmelegítése emellett bizonyos mérvű hígfolyóságot eredményez, mely a munkafolyamatot kedvezően 25 befolyásolja. A találmány révén az égési anyag tartánya mellőzhetővé válik, amenynyiben közvetlenül a hűtő képezhető ki az égési anyag tartálya gyanánt. Az égési anyag tartálya gyanánt kiképzett hűtő ürtalma B0 előnyösen nagyobb, mint aminő a hűtéshez szükséges hajtóolaj mennyiségének megfelel. Időközönként utántöltünk, úgy hogy az égési anyag tartályában a hűtéshez szükséges égési anyag kellő mennyiségben mindig ren-35 delkezésre áll. A találmány tárgyát tevő eljárás különös előnye, hogy az égési anyag előmelegítés következtében hígfolyóssá válik és a hígfolyósság annak könnyű szétporlaszthatóságát biztosítja. Minthogy az égési anyag elpáro- 40 logtatásához és meggyuladásához szükséges meleg a legjobb esetben is csak részben vonandó el a nagymértékben sűrített munkalevegőtől, ennéfogva tökéletesebb elégetés és jobb hőhatásfokot érünk el, mint a szokásos 45 vízhűtésnél. A gépcsoportok könnyebbek és előállításuk olcsó, minthogy a gép táplálására és hűtésére a hűtőközeg, valamint az égési anyag számára való két tartály helyett csupán egy ^ tartályra van szükség, továbbá mert a használt úgynevezett nehéz olajok fajsúlya kisebb a víz fajsúlyánál. Minthogy ezenkívül ezen olajok forrpontja lényegesen magasabb és dermedési pontja mélyebben fekszik, mint 55 a vízé, a párolgás folytán bekövetkező veszteségek csökkennek és a befagyás ellen szükséges óvintézkedések mellőzhetők. Az égési anyagnak hűtési célokra való felhasználásánál, továbbá a melegátmenetel a hűtőről a gQ környező levegőre sokkal erőteljesebb és pedig egyrészt az égési anyag kisebb fajmelegénél fogva és másrészt a magasabb párolgási hőmérséklet következtében. Az égési anyag gyorsabban és magasabb hőmérsék- 55 letre melegszik fel, mint a víz és a hűtő hőleadó-képessége a hűtőbe folyó és belőle távozó hűtőközeg hőmérséklet-különbségével növekedik. Az égési anyag számára való hűtők ennélfogva kisebbre készíthetők, ami különösen járművek számára való gépeknél jelentékeny előny. A hűtőközegnek a hűtőtől a hengerekhez való áramlása ugyanolyaan módon, mint eddig, az ezen célra elrendezett szivattyúk se- 75 gélyével, a folyékony égőanyag hőmérséklet-