81467. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és mésznitrogén szórhatóságának megjavítására
Megjelent 1935. évi április hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 81467. SZÁM. — X/h. OSZTÁLY. Eljárás a mésznitrogén sz órhatóságának megjavítására. Dr. Staehelin Pál vegyész, Dicsőszentmártonban. A bejelentés napja: 1918. évi január hó 3-ika. A mésznitrogén alkalmazásánál trágyaszer gyanánt bizonyos nehézségek mutatkoznak, amelyek annak általános alkalmazhatóságát erősen csökkentik és pedig 5 a mésznitrogén porzó és maró tulajdonságai következtében. Az eljárások egész sora ismeretes már, amelyekkel megkísérelték ezen említett hátrányok kiküszöbölését. Ezek az eljárá-10 sok két főcsoportba sorolhatók. I. Porkötő hozagok adagolása kémiai behatás nélkül. Ezen eljárások szerint bizonyos menynyiségű porkötő anyagot adnak a mész-15 nitrogénhez. így pl. javaslatba hoztak e célra olcsó olajokat, kátrányt, szurkot, szulfitcellulozát, Norge-salétromot, stb. II. Kémiai hatású anyagok adagolása. Ezen eljárásoknál a hozag kémiai ve-20 gyületet alkot a mésznitrogén komponenseivel. Ide tartoznak: víz, higroszkopos sók, sóoldatok, savak, sóoldatok és tőzeg keverékei, stb. adagolása. Egy harmadik csoportja az eljárások-25 nak azon alapszik, hogy a hozagoknak egyidejűleg fizikai és kémiai behatása következik be. Az I. alatti eljárások mármost azáltal hatnak, hogy a porzás ugyan csökken, de B0 a mésznitrogén maró hatása egyáltalában nem szűnik meg. Kitűnt azonban az is, hogy a porzás csak a mésznitrogén kezelése utáni rövid időre szűnik meg, de rövidebb vagy hoszabb ideig tartó rak-35 tározás után ismét fellép. Ezenkívül az illető hozagokat aránylag nagy súlymenynyiségekben kell alkalmazni, hogy egyáltalában hatást érjünk el. Ezzel természetesen lényegesen növekednek a szállí-40 tási költségek, minthogy aránylag sok, a trágyázó hatást nélkülöző meddő anyagot kell a trágyával együtt szállítani. A jelenlegi gazdasági viszonyok között továbbá némely hozagok, mint olaj, kátrány, stb. elfogadható árakon be sem szerezhetők. 45 A főhátrányuk azonban ezen eljárásoknak az, hogy a mésznitrogén maró tulajdonságai továbbra is megmaradnak. A II. csoportbeli eljárások megszüntetik ugyan a porzást, mint a maró hatást, 50 és pedig azáltal, hogy a mésznitrogénben levő szabad meszet vagy hidráttá vagy valamely sóvá alakítják át. Ügy a hidratációnál, mint a neutralizálásnál tudvalevően exotermikus folyamatokról van 55 szó és e közben tetemes melegmennyiségek szabadulnak fel. A felszabaduló meleg mármost a következő két reakciót segíti elő: 1. Ca CNa + 3 HJO = Ca C03 + 2NH, 60 2. 2Ca CN= + 4H,0 = 2Ca (OH), + (CNNH*)' Az 1. számú reakció folytán a mésznitrogén nitrogénje részben ammóniákká alakul át és mint ilyen távozik, miáltal a folyamat lefolyása szerint tetemes vesz- 65 teségek léphetnek fel. Ezek kedvezőtlen esetben az összes nitrogén több százalékára emelkedhetnek. A 2. számú reakció értelmében a kalciumcianamid diciandiamiddá alakul át. 70 A nitrogén, amelyet diciandiamid alakjában juttatunk a növényhez, a növény szempontjából nemcsak hogy veszendőbe megy, hanem, mint a növényfiziológiai kísérletek igazolták, rendkívül károsan 75 hat a növény fejlődésére. A fentemlített eljárások már most ezen átalakulást nem veszik figyelembe.
