81462. lajstromszámú szabadalom • Kinematográfiai felvevő berendezés

Megjelent 1935. évi április hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 81462. SZAM. — IX/h. OSZTÁLY. Kinematographiai felvevő-berendezés. Dr. von Rothe Sándor orvos, Berlin-Wilmersdorfban. A bejelentés napja: 1920. évi augusztus hó 19-ike. Elsőbbsége: 1919. évi március hó 29-ike. Kis távolságból, esetleg egy méter törtrészeiről való kinematographiai fel­vételeknél a tárgy jó megvilágítása ne­hézségeket okoz, mert a terjedelmes ké-5 szülék árnyékot vet. Ez különösen mes­terséges világítás és hosszú filmek hasz­nálásakor mutatkozik, mely utóbbiak terjedelmes dobkamrákat igényelnek. A találmány értelmében a kifogástalan 10 megvilágítást lényegesen megkönnyítjük azáltal, hogy a dobkamrákat a tulajdon­képpeni felvevőkészüléktől térbelileg el­különítjük s vele külön filmvezetékek ré­vén kötjük össze. Ezáltal azt érjük el, 15 hogy a tulajdonképpeni felvevőkészülék a lehető legkisebb méretekkel birhat s a fénynek a tárgyhoz való jutását már nem zavarhatja lényegesen. A találmány különösen sebészeti ope-20 rációk s hasonlók felvételénél fontos, me­lyeknél arra is tekintettel kell lennünk, hogy az operálandó orvostól a fényt el ne vegyük és úgy őt, mint segédszemélyze­tét a készülékkel lehetőleg kevéssé zavar-25 juk. Ezen speciális célból — melynek el­érésére még néhány később ismertetendő mellékszerkezet is szolgál — a felvevő­készülék és a dombkamrák elkülönítésé­vel annyira megyünk, hogy utóbbiakat az ;50 operációs termen kívül, például a meny­nyezet fölött rendezzük el, amely mennye­zetről a készülék lelóg. Ezen elrendezés az asepsis szempontjából igen fontos, mert azáltal a filmek váltásánál elkerül-35 hetetlenül képződő port az operációs-te­remtől távol tartjuk. Az asepsis szempont­jából továbbá lehetőleg elkerülendő a ké­szüléknek érintése a beállítás céljából. Ezen követelménynek azzal teszünk ele-40 get, hogy az összes beállító mozgásokat, mint magassági beállítás, billentés és el­fordítás, motorikusán végezzük, ami a ke­zeknek a mótorkapcsolásra való igénybe­vétele nélkül is lehetséges lábítók alkal­mazása révén. 45 A rajz 1. ábrája egyszerű vázlatban mutatja a találmány alapgondolatát. Itt a tulajdonképpeni (1) felvevőkészüléket két (2) és (3) csatorna köti össze a (4) készletkamrával és az (5) felgöngyölő- 50 kamrával. A (6) film a (7) készletdobról a (2) csatornán át jut az (1) fel vevőké­szülékbe s innen (3) csatornán át a (8) felgöngyölítő-dobra. Utóbbit ugyanazon (9) mótor hajthatja, mely a felvevőké- 55 szülék iktatóművét hajtja. A rajzon zsi­nór, ill. szíjáttétel van feltételezve. Az egész szerkezetet tetszésszerinti módon, például állvány révén lehet felállítani, vagy felfüggeszteni. Ha az egész rendszer t;o merev, akkor az (1) felvevőkészülék be­állító mozgásában, még akokr is ha csak billentésről van szó, a kamráknak és csa­tornáknak is részt kell venniök. Ezt a 2. ábra szerint azáltal kerüljük el, hogy az 05 1. felvevőkészüléket csuklósan kapcsoljuk a (2, 3) csatornákkal. Ezeket ekkor egy­más közvetlen közelében rendezhetjük el, a film a csatornákba a (10, 11) görgők körül lép. A csatornák nem érnek egészen 70 a készülékig. A készülékkel való kapcsola­tot egyrészt a (12) tartó létesíti, melyre a készülék (14)-nél van csuklósan felerő­sítve, másrészt pedig a (13) fényzáró­ránctömlő. A 2a ábra a készüléket elbil- 75 lentett helyzetben mutatja. A 3. ábra értelmében az (1) felvevő­készülék a (14) csukló révén a (15) rúdon függélyes síkban elbillenthetően van fel­függesztve. A (15) rúd viszont a (16) 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom