81438. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés forgóáramú mótoroknak csillagháromszög kapcsolással való indítására

Megjelent 1935. évi április li ó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 81438. SZAM. — VH/g. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés forgóáramú motoroknak csillagháromszög kapcsolással való indítására. Magyar Siemens-Schuckert Művek Villamossági r,-t. Budapesten, A bejelentés napja: 1919. évi szeptember hó 15-ike. Elsőbbsége: 1918. évi május hó 2-ika. Forgóáramú, különösen rövidrezárt fegy­verzetű motorok indítása rendesen akként történik, hogy a csillagba kapcsolt statort a mezőre kapcsoljuk — és azután, mikor a 5 mótor egy bizonyos fordulatszámot elért — a statortekercseket a csillagról háromszögre kapcsoljuk át. A csillagról háromszögre való átkapcsolás közben az áram természetszerű­leg megszakad és a mótor egy bizonyos ideig 10 áram nélkül szalad és így mezőmentes. Azon­ban a mezőmentes motornak a teljes feszült­ségre való kapcsolásakor, ami nyomban és árammentes állapotra következik, igen magas áramlökés lép föl, amely bizonyos körülmé-15 nyek között kiváltja a maxima automatát, ki­olvasztja a biztosítókat, vagy más hasonló zavarokat okoz. 20 E zavaró körülmények kiküszöbölését cé­lozza a jelen találmány tárgyát képező eljá­rás, amely szerint a csillagra kapcsolt álla­potból a háromszögre kapcsolt állapotra egy vegyes kapcsolás révén a mező megszakítása nélkül jutunk. A csillag- és háromszögkap­csolás közötti átmenet különféle módon tör­ténhetik. Az 1. ábrában a találmány egy ki­viteli alakját mutatjuk be, amelynél az át­menet létesítése céljából az egyes fázisoknak (a, b, c) a csillagpontnál fekvő végeit (x, y, z) fokozatosan kapcsoljuk a cyclikus sorrend­^ ben, következő fázisok kezdőpontjaira (v, w, u). E célra három átkapcsoló szolgál (d, e, f), amelyekhez az (x, y, z) fázisvégek csatlakoz­nak és amelyeknek ellenpólusai közül az egyik (gl, hl, il) a csillagponthoz, a másik 85 (g2, h2, i2) a cyclikus sorrendben következő fázis kezdőpontjához vezet. Ha már most a (d, e, f) átkapcsolókat sorban működtetjük, akkor a motorban a feszültségek viszonya a 2 —7. ábrákban feltüntetett diagrammok szerint fog változni. A 3. ábra azt az esetet 40 mutatja, amidőn a (d) átkapcsoló nyitva van, a 4. midőn x-et g2-höz kapcsolja. Ha az (e) átkapcsolót nyitjuk, akkor az 5. ábrának meg­felelő feszültségi viszonyok lépnek fel a mo­torban, míg a (h2)-re való átkapcsolás esetét 45 a 6. ábra mutatja. Ha végül az (f) átkapcso­lót (il) helyzetéből az (i2) helyzetbe fektet­jük, akkor a 7. ábrában feltüntetett három­szögkapcsolásra jutunk. Az utóbb említett (f) átkapcsoló helyett egy egyszerű kapcso- 50 lót is alkalmazhatunk, amellyel a tekercs (z) végpontját a csillagpontról a következő fázis (u) pontjához kötjük. A kapcsolást nem kell feltétlenül a fenti sorrendben eszközölni. Más kapcsolási elren- 55 dezések is lehetségesek. Pl. eljárhatunk úgy is, hogy az átkapcsolót ahelyett, hogy a fázis végpontjára kapcsolnék, a csillagpontra kap­csoljuk és a kapcsoló ellenpontjait az illető fázis kezdő és végpontjával kötjük össze. 60 Egy kiviteli példát mutat a 8. ábra. Ennél az elrendezésnél a (k) kapcsolót is feltüntettük, amely az egyik fázis végpontját a cyclusban következő fázis kezdőpontjával köti össze. A kapcsolási eljárás egyébként u. a., mint volt 65 az 1. ábra esetében. Az ott leírt egyes kap­csolásokat azonban nem kell mindegyenként és egymásután eszközölni. 'Több átkapcsolást egyidejűleg is végezhetünk. Mindenesetre a kapcsolónak egy kapcsoló hengeren való meg- 70 felelő elrendezése által az átkapcsolás gyorsan eszközölhető, úgy hogy nem kell attól tarta­nunk, hogy a mótor esetleg a 3. ábra szerinti egyfázisú kapcsolás alkalmával leesik nor­mális fordulatszámról és esetleg meg is áll. 75 Az asymetrikus kapcsolások következté-

Next

/
Oldalképek
Tartalom