81434. lajstromszámú szabadalom • Edény vákuumkészítmények számára

Megjelent 1935. évi április hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 81434. SZAM. — VlI/g. OSZTÁLY. 10 15 Edény, vakuumkészülékek számára. Siemens-Schuckert Werke G. m. b. H. Berlinben. A bejelentés napja: 1916. évi szeptember hó 29-ike. Elsőbbsége: 1915. évi október hó 23-ika. Vakuumkészülékek pl. higanyegyenirányíték vakuumterét már eddigelé is részekre osztották, anélkül azonban, hogy az egyes részek között az összeköttetés megszakadt 5 volna. Ekkép a kondenzáló teret, ahol az áram vezetésében részt nem vevő gőzök csapódnak le, a gőztértől, amelyben az elektródák. nevezetesen az anódák foglaltatnak, különválasztották. Az ily térbeli elrendezésnek sokféle kiképezése vált már ismertté; így pl. a gőztér a vákuumedény oldalsó ágaiban foglalhat helyet, ,vagy pedig a vákuumedény belsejében van válaszfalakkal elkülönítve. Az efféle ismert elrendezéseknek azonban az a hátrányuk, hogy ama helyek, ahol az anódákhoz vivő áramvezetékek tömítve átvezetnek, közvetlen az anódák mellett feküsznek. Az anódákon a kondenzációt és ezzel a 20 gyújtás visszacsapását meggátolandó, hőfokukat üzemközben meglehetősen nagyra, kb. 100—500°-ra kell vennünk, míg a tömítésnek csak kb. 20—60°-ra szabad felhevülnie, hogy állandóan jól zárjon. 25 A találmány szerint evégből az anódákat és a tömítés helyét egy harmadik közbenső tér közbeiktatásával választjuk el egymástól. Ezen harmadik térnek a többi tértől való elzárása által meg van teremtve annak a lehetősége, hogy ezen lezárt térből az anódákhoz az üzem fenntartásához szükséges meleget hozzávezethetjük. A vakuumkészülékeknek ezt, a többitől elkülönített terét az anódák fűtőterének nevezzük. Ez a fűtőtér több 35 részre lehet osztva, vagy pedig több ily teret is rendezhetünk el, amelyek mindegyike az anódáknak csupán egy-egy részéhez tartozik. A találmány értelmében tehát a harmadik tér úgy a kondenzációs tértől, mint a gőz-40 tértől el van különítve. A higanykészülék edényét tehát célszerűen 80 három különválasztott részre osztjuk, amelyek kondenzációs tér, gőztér és fűtőtér gyanánt szolgálnak. A kondenzációs teret és a gőzteret egymással össze kell kötnünk. A 45 fűtőteret az előbbiekkel szintén összeköthetjük, vagy pedig légmentesen el is zárhatjuk tőlük. Ebben az esetben e tér vakuum-előtér gyanánt szolgál. Az új berendezés példáit a csatolt ábrákon 50 tüntettük föl. Az 1. ábrán feltüntetett higanygőz-készülék (1) vákuumedényét a (2) födéllel a (3) tömítés útján légmentesen zárjuk. A tömítés helyét keringő (4) vízárammal hűthetjük. A 55 fedőn továbbá az anódákhoz vivő (6) áramvezetékeket (5) tömítéssel vezetjük át. A rajzon az 'egyszerűség kedvéért csupán egy ily árambevezetést tüntettünk fel, számuk azonban tetszőleges lehet s általában 60 véve az anódák számával egyezik. E tömítő helyeket is hűthetjük keringő (7) vízárammal. A (6) áramvezetékeket célszerűen üregesen képezzük ki, úgyhogy a villamos áramon kívül az anóda hőfokának beállítására szolgáló folyékony vagy gázalakú közeget is vezessék. Ezt h hőfokot a készülék üzembehelyezése előtt állíthatjuk be. E célra pl. fűtőtekercseket használhatunk. A higanygőzkészülék kondenzációs terét (8) jellel, a gőzterét (9)-el és az anódáinak a találmány szerinti fűtőterét (10)-el jelöltük. A kondenzációs tér alsó részében a (11) katódaedény foglal helyet, amely a gyűrűalakú (12) higanytükröt különválasztja a 75 higany (13) tömegétől. A (8) kondenzációsteret <14) vízköpeny veszi körül, olycélból, hogy a fölösleges higanygőz rögtön tömöríttessék és ne jusson a (9) gőztérbe. A kondenzációs tér felső (15) zárólapja, amelyet az 80 edénybe fölülről tehetünk be és amely egy gyűrűalakú, esetleg tömített (16) illeszkedő 65 70