81418. lajstromszámú szabadalom • Falazatnélküli hőszigetelő építőszerkezet

Megjelent 1935. évi április hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 81418. SZÁM. — VlII/a. OSZTÁLY. Falazat nélküli, hőszigetelő építőszerkezet. Strifler Béla vezérigazgató Budapesten. A bejelentés napja: 1919. évi március hó 13-ika. A találmány tárgya oly építőszerkezet, amely falazás nélkül lehetővé teszi jó hő­szigetelő épületeknek rendkívül gyors és csekély költséggel való elkészítését, emellett 5 pedig a szerkezet csekély súlyánál fogva az alapozási munkálatok is csekély költséggel és igen gyorsan végezhetők el. A találmány lényege abban áll, hogy a vas­betongerendákból célszerűbben lapjukkal a 10 falak síkjára merőlegesen állított pallódesz­kákból képezett váz függőleges határoló falainak külső és belső oldalára vízszintes vagy ferde határolófalainak pedig csupán belső, avagy külső oldalára is felszegezett 15 falécekből vagy dróthálóból álló rácsozat és a pallók által határolt tér szálas hőszigetelő­anyaggal, célszerűen fagyapottal van ki­töltve, a rácsozatra pedig a szálas hőszige­telőanyag-töltelék által határolt mélységig 20 terjedő vakolatréteg van alkalmazva. A mellékelt rajzban a találmány tárgyá­nak egy példaképpeni megoldása van függő­leges metszetben az 1. ábrában feltüntetve, míg a 25 3. ábra a függőleges fal nagyobb léptékű vízszintes metszetét mutatja, 2. ábra a födémszerkezet függőleges met­szetét mutatja nagyobb léptékben, a padlás­tér kihasználását megengedő szerkezettel, 30 4. ábra a tetőfedés hosszmetszetét mutatja. A szerkezet csekély súlyánál fogva alapo­zásul elegendő néhány, aránylag rövid (1) cölöpöt a földbe verni és a nedvesség elszi­getelésére (2) betonréteget alkalmazni. A cö-35 löpökre ugyancsak pallókból álló (5) koszo­rút alkalmazunk, mely a falak alaprajzának felel meg. A koszorúhoz kívülről a (6) kő­lábazat vagy hasonló csatlakozik. Az épület váza oly (7, 8, 9, 10) pallódesz-40 kákból áll, amelyek lapjukkal a falak síkjára merőlegesen vannak elhelyezve és célszerűen a 68409. számú szabadalomban védett szer­kezetet használjuk ezen célra. A függőleges falaknál a (7) pallóknak úgy külső, mint belső keskeny oldalára vagy a 45 (11) lécekből, vagy pedig a (12) dróthálóból álló rácsozatot szegezzük fel és a rácsozatok, valamint a (7) palló között bezárt teret (lásd a 3. ábrát is) szálas hőszigetelőanyaggal, pl. fagyapottal töltjük ki. Ezen szigetelőanyag 50 a rajzban (13)-al van jelölve. A rácsozatra ezután (14) vakolatréteget viszünk fel, amelynek mélységét a (13) szigetelő töltelék szabja meg, amely szálas alkatánál fogva a vakolat jó kötését is biztosítja. Különben a 65 (11) lécek közé a vakolat amúgy is igen jól köt. A ferde vagy vízszintes falaknál csupán a belső oldalon kell (11) vagy (12) léc-, illetve öróthálórácsozatot alkalmazni, míg a szige- 60 telőtöltelék fölé például (15) agyagtapaszré­teget helyezhetünk. Amennyiben azonban a padlásteret is ki akarjuk használni, úgy a vízszintes (9) pallók felső keskeny lapjára a 2. ábrában látható módon (16) deszkabur- 65 kolatot helyezünk és e fölé (18) salakbeton­réteget fektethetünk. Ugyanezen rendszerrel a tetőfedés is igen csekély költséggel gyorsan és oly jó hőszige­telőképességgel készíthető el, úgy hogy a 70 manzardhelyiségek télen és nyáron egyaránt jól használhatók. A tetőburkolat ugyancsak két (11), illetve (12) rácsozat közé helyezett fagyapotrétegből áll, mely alul bevakolható, felül pedig (17) 75 salakbetonréteggel van lefödve. Ezen salak­betonréteget aszfalttal, vagy hasonló vízálló anyaggal vonjuk be. Mivel a tetőnél nem szük­séges a szigetelőrétegnek a pallók teljes szé­lességére kiterjedő vastagsággal bírnia, a pal- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom