81415. lajstromszámú szabadalom • Jeladó vízalatti hangjelekhez

Megjelent 1935. évi április hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 81415. SZÁM. — XV a. OSZTÁLY. Jeladó vízalatti hangjelekhez. Signal Gesellschaft m. b. H. cég Kielben. A bejelentés napja: 1915. évi október hó 7-ike. Németországi elsőbbsége: 1914. évi október hó 15-ike. A találmány tárgya vízalatti hangjelek céljaira szolgáló jeladó, mely akként van kiképezve, hogy a lökések, ütések alakjában vagy általában aperiodikus alakban 5 leadott energia akusztikai rezgésekké alakítható át és a vízbe kisugározható. Ha arról van szó, hogy a vízzel érintkező sugárzó elemen, pl. membránon át, mint amilyen egy hajó fala, valamely 10 gerjesztőnek mechanikai energiáját hangrezgések gyanánt a vízre vigyük át, akkor a gerjesztőnek a sugárzó elemre való közvetlen behatása esetén a víznek igen csekély mértékű összenyomhatósága és a 15 vízrészecskék mozgási amplitúdóinak ez zel járó csekély hossza folytán a gerjesztő energiának csak aránylag kis része sugározható ki a vízbe akusztikai rezgésienergia gyanánt. Hogy nagyobb víztöme 20 get hatásosan gerjeszthessünk, a pl. rövid ütések gyanánt hozzávezetett energiát oly nagyra kellene választanunk, hogy a sugárzó elem gyors pusztulásnak volna kitéve, anélkül, hogy mindamellett a 25 hangátvitelben gazdaságilag kielégítő eredményt érnénk el. Ha másrészt összehangolásra képes alakzatot, pl. harangot ütünk meg, amelyet a víz közvetlenül körülvesz, akkor a 80 víz által kifejtett sugárzási csillapítás sokkal nagyobb, semhogy gazdaságos energiaátalakításról lehetne szó. A jelen találmány lényege mármost abban áll, hogy a gerjesztő és a vízre ható átvivő-elem közé oly közbenső elemet iktatunk, mely a gerjesztő energia útamplitudóinak kisebb, az erő-amplitudóknak pedig nagyobb értékekké való átalakítását teszi lehetővé. 40 Membrános jeladóknál ismeretes már a szükséges amplitudóáttételnek azáltal való foganatosítása, hogy a gerjesztőelem és a sugárzó-elem közé összehangolásra képes alakzatot iktatnak. Az ily jeladóknál azonban eddigelé mindig csak 45 csillapítatlan elektromágneses gerjesztést alkalmaztak. Ezzel szemben a találmány azt a további eredményt nyújtja, hogy lökésekkel való gerjesztés alkalmazását teszi lehetővé, miáltal elkerüljük annak 50 szükségét, hogy a hajtás a rezgő alakzat összehangolásához alkalmazkodjék. Másfelől a találmány tárgya az ugyancsak ismeretes harang-jeladókkal szemben, amelyeknél lökésekkel való gerjesz- 55 tés általában használatos, azt az előnyt nyújtja, hogy a rezgő alakzat és a víz közé membránt iktatva, a rezgő alakzat sugárzásának csillapítása, mely tudvalevőleg az összes eddigelé használatos, 60 közvetlenül a vízben függő harangoknál túlságosan nagymértékű, pontosan a legkedvezőbb mértékre redukálható. A mellékelt rajz 1. és 2. ábráin a találmány tárgyának két példaképpeni fo- 65 ganatosítási alakja van vázlatosan feltüntetve, amelyeknél közbenső elem gyanánt hangvilla van alkalmazva, melyet ezen két példában különböző módon hozunk rezgésbe. TO Mindkét ábrán (A) a (B)-vel jelölt vízzel érintkező membrán, mely a hangrezgések sugárzó eleme gyanánt szolgál. A közbenső elem a- (C) hangvillából áll, melynek (D) szára, amelyben a legna- 75 gyobb erőamplitudók lépnek fel, az (A) membránra van erősítve, míg a gerjesztő energiát a hangvilla (E) ágaival közöljük, melyek a legnagyobb út-amplitudókat végzik. 80