81390. lajstromszámú szabadalom • Tőzeggép

Megjelent 1935. évi április hó 209-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 81390. SZAM. — Il/a. OSZTÁLY. TŐzeggép. Orenstein & Koppéi Aktiengesellschaft Berlin, A bejelentés napja: 1920. évi augusztus hó 17-ike. Németországi elsó'bbsége: 1920. évi április hó 15-ike. A találmány tárgya a tőzeget ismert módon kotrással bányászó tőzeggép, amely azonban az ismert tőzegkotróknál gyorsabban dolgozik és többet termel. 5 Ez az eredmény annak köszönhető, hogy a kotrógép egyszerre igen széles árkot váj ki, amely feladatot eddig akként igye­keztek megoldani, hogy közönséges kotró­gépet a gép haladási irányához képest 10 harántirányban eltolhatóvá tettek. Míg ezeknek a régebbi gépeknek keskeny kotrószerkezete a teljes árokszélességet sávonkint egymásután vájta ki, a talál­mány értelmében a vájás az egész árok-15 szélességben egyidejűn történik. E célból a kotrógépre egymás mellett több, a körülményekhez képest három, négy vagy öt lapátsort függeszthetünk föl, amelyeknek mindegyikét egy vagy több 20 lánc viszi magával. Sokkal előnyösebb azonban, ha az árok egész szélességére ki­terjedő kotrólapátokat alkalmazunk. Ez­zel nemcsak a berendezés egyszerűsbül lényegesen a haladási irányhoz képest 25 harántirányban eltolható kotrószerkezet­hez viszonyítva, hanem a tőzegrostoknak aprítása már bányászásuk közben meg­kezdődik. A találmánynak megfelelő széles kot­:;o rású tőzeggépnek egyik kiviteli alakja a mellékelt rajzon látható. Az 1. ábra a gép oldalnézete, a 2. ábra annak elülnézete, a 3. ábra pedig alaprajza. A ;j5 4. ábrán a kotrószerkezet és a gép­állványnak egy része oldalnézetben, az 5. ábrán ugyanaz elülnézetben lát­ható. A 6. ábrán egy kotrólapátnak perspek­tívás ábrázolása, végül a 40 7. ábra több keskeny kotrószerkezet­nek egymás mellett való előnyös elrende­zését vázolja. A gép, mint közönségesen, síneken futó kerekekkel ellátott, mozgó (1) állványból 45 áll, amely köteleken (2) toronyra füg­gesztve hordozza a kotrószerkezetnek és a (24) tőzegtéglalerakónak (3) tartó­vázát, amely p. o. (25) vonókötél és (26) kötéldob segítségével előre mozgatható. 50 A sín célszerűen kb. 1 méternyire, a mozgó állványnak középvonala tehát kb. 2 méternyire van az árok szélétől, hogy az árok falának lecsuszamlása a gép nyo­másától be ne következhessék. A (3) 55 tartóvázra a (4) kotrószerkezetnek váza beállítható rézsútos helyzetbe van fel­függesztve. A (4) kotrószerkezet vázának felső és alsó végén elrendezett tenge­lyekre szerelt (5, 5) csigákon három (6) 60 lánc fut egymás mellett, kettő a kotró­szerkezet két szélén, egy pedig a közepén. Legalább egy középső támasztóláncra szükség van. Erre a három láncra vannak a lapátalakú (7) kotróvedrek felfüg- 65 gesztve, amelyeknek egyike a 6. ábrán perspektivás nézetben látható. Minden egyes kotróveder több (8) harántfalból, amelyek egy-egy láncnak egy szemére vannak erősítve és egy (9) homlokfalból 70 áll, amelynek éles felső széle és kissé fel­felé görbülő alsó része van. A vedernek (9) homlokfala lapátként hat, amelyen rézsútos helyzete folytán a felső éllel fel­vett tőzeg mindaddig rajtamarad, míg a 75 kotróveder a kotróváz alatt felfelé mozog. Hátsó fala a vedreknek nincsen, miért is

Next

/
Oldalképek
Tartalom