81383. lajstromszámú szabadalom • Szelepcső
Megjelent 1935. évi április hó 209 -én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 81383. SZÁM. — Il/d. OSZTÁLY. Szelepcső. Siemens & Halske Aktiengesellschaft cég Berlin és Bécsben. A bejelentés napja: 1920. évi január hó 14-Ike. Elsőbbsége: 1915. évi szeptember hó 14-ike. Az eddig használt izzókatódás szelepcsöveknek az a hátrányuk, hogy szelephatásuk tökéletlen. Ennek az, az oka, hogy aránylag nagyobb gáznyomást használnak 5 ezeknél, mint a normális Röntgen-csöveknél. Az ilyen csövek vezetőképességét ugyanis csak részben eredményezi thermoionizálás, másrészben azonban lökő-ionizálás, mi mellett bizonyos elektromosság-10 áramlás is származik abban az irányban, melyben azt éppen meggátolni akarjuk a szeleppel. Ismeretessé vált már most, hogy a Coolidge-elv szerinti Röntgen-csövek, melyek-15 nél a gáznyomás kb. 0.1 ^ higanyoszlop, igen jó szelephatással dolgaznak. Ehhezképest, a jelen találmány értelmében, az ilyen csöveket azáltal képezzük ki szelepcsöveknek, hogy a katóda távolságát az 20 anódától csak törtrészére méretezzük a gázatom közepes szabad úthosszának. Ez a módszer a szelepcső jó hatásfokát eredményezi. Ennek, éppen szelepcsöveknél, melyek bizonyos körülmények között te-25 temes áramerősségeket is kell hogy vezessenek, igen nagy fontossága van. Ama feltételnek a teljesítése, hogy a katóda távolsága az anódától csak tört része legyen a gázatomok közepes szabad úthosz-30 szának, azon ismerhető fel, hogy a csövön keresztülfolyó áram erőssége arányos a csövön uralkodó kapocsfeszültség 2/: i hatványával. A mellékelt rajzon a találmány tárgyát 35 képező szelepcsőnek több foganatosítási példája van bemutatva, ahol is ezek oldalnézetben vagy hosszmetszetben, a katóda pedig külön elülnézetben is fel! van tüntetve. A lehetőleg nagy mértékben evakuált 40 zárt (r) üvegcső (s) üvegrudakon hordja az (a) anódát és a (k) katódát. Utóbbi spirálalakban elrendezett fémdrótból áll, mélynek végeihez két, (el) és (e2) vezeték van vezetve az (s) katódatartó üveg- 45 rúdon keresztül. Hogy a szelepcső hatásfokát javítsuk, a katóda távolságát az anódától igen kicsinyre választottuk és pedig kicsinyre a gázatom szabad úthoszszához viszonyítva. Hogy a szelepcsövet 50 nagyobb terhelésekre is használhassuk és hogy az anóda felmelegedését meggátoljuk, ezt síkalakú (1. ábra), vagy homorú (2. ábra), nagy kiterjedésű felületként képezzük ki. Célszerűen a katóda 55 gyanánt szolgáló időspirális is síklapnak (1. ábra), vagy domború felületnek (2. ábra) van kiképezve, mi mellett a két görbe elektródafelület tetőpontja az anódazárlat irányában fekszik. A katódaspirális, mint ismeretes, igen nehezen olvadó fémből, legcélszerűbben wolframból van készítve. Célszerű az anódát is ilyen anyagból készíteni, hogy a kellő nagyfokú vákuumot elérni lehessen. Hogy a szelepcsövet különböző nagy terheléseknél kis feszültségeséssel lehessen dolgoztatni, célszerű az izzókatódát megosztani. A 3. ábrán látható foganato- 70 sítási példánál két koncentrikus, (kl) és (k2) spirális van elrendezve, melyekhez az áramot három (el, e2, e3) vezetéken át vezetjük. Aszerint, amint az (e3) vezetékben fekvő (u) kapcsolót be- vagy ki- 75 iktatjuk, a belső spirálison kívül a külső is kap vagy nem kap áramot. Lehet még több spirálist is elrendezni, melyek közül <;o 65
