81379. lajstromszámú szabadalom • Fölvágható vasuti váltóhoz való hajtómű

Megjelent 1935. évi április hó 209-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 81379. SZAM. — V/a/l. OSZTÁLY. Felvágható vasúti váltóhoz való hajtómű. Siemens & Halske Aktiengesellschaft cég Berlin-Siemensstadtban. A bejelentés napja: 1915. évi április hó 21—ike. Elsőbbsége: 1914. évi április hó 24-ike. Géperejű váltóállítóműveknél a váltóhajtó­műveket rendszerint fogvatartószerkezetek­kel szerelik fel, melyek a váltókat véghelyze­teikben biztosítják. Ha felvághatóan akarják 5 a váltókat berendezni, a váltónyelvek moz­gása a váltó felvágásakor, ezt a fogvatartó­szerkezeteket ki kell, hogy "kapcsolja. Hogy a váltónyelvek biztos fekvését érjük el az alaphelyzetekben, a váltónyelvek felvágásá-10 nak csak bizonyos ellenerő legyőzése mellett szabad foganatosíthatónak lennie. Ezt az ellenerőt, a mótor és a váltónyelvek közt ön­záró áttétel használata esetén, súrlódó kap­csoló, rúgós kapcsoló vagy efféle szolgáltat-15 hatja, melyet a mótor és a váltónyelvek közé iktatnak be. Nem önzáró áttételeknél ellenben külön fogvatartószerkezetnek kell elrendezve lennie, mely a váltók felvágását csak bizo­nyos erő kifejtése révén engedi meg, azaz a 20 rögzítésnek csak bizonyos erő kifejtése mel­lett szabad oldhatónak lennie. Ezt a rögzítő­szerkezet oldására (kikapcsolására) szüksé­ges erőt azonban, az ismert berendezéseknél, a váltóknak (iz állítóműről való mozgatása-25 kor is le kell győzni és így ekkor is ki kell azt fejteni. Ez azonban a váltó átállítására ki­fejtendő összes munka meglehetős jelenté­keny részének haszon nélkül való veszendőbe menését jelenti.1 30 A jelen találmány már most olyan beren­dezésre vonatkozik, melynél ezt az ellenerőt csak a váltó felvágásakor kell kifejteni, míg ellenben a váltónak az állítóműről történő normális átállításakor nem. A találmánynak 3b megfelelően berendezett váltóhajtóműnél te­hát semmi más erőkifejtésre nincs szükség, mint amely a váltónyelvek és a rudazat és mindenesetre még a zárókilincsek súrlódásá­nak legyőzéséhez szükséges. A mótor tehát tetemesen kisebbre méretezhető, mint más 40 váltóhajtóműveknél. Ez a feladat a'jelen találmánynál az elre­teszelés olyan berendezésével van megoldva, hogy ennek megszüntetése, önmagában véve, csak igen kis erőt igényel, azonban ez az 45 elreteszelés pl. rugalmas közvetítő szerven át 1 rögzíti a váltónyelveket, mely közvetítő szerv, a váltó felvágásakor, mindenekelőtt összenyomandó, mielőtt még ,az elreteszelés kiemelhető és a váltó felszabadítható lenne. ö0 Ezáltal, nem jönzáró áttétel használata da­cára, a váltónyelvek eléggé biztos fekvését érjük el az alaphelyzetekben, mert a váltó­nyelvek olyan helyzetváltozásoknál, melyek pl. rázkódtatások folytán, véletlenül előidéz- 55 tetnek, a rúgó ereje folytán mindig ismét visszajutnak a kellő helyzetbe. A váltónak az állítóműről történő átállításakor ellenben már a váltónyelvek mozgásának megkezdődése előtt kiemelkedik a rögzítés, úgy hogy a ru- (;o galmas közvetítő szerv, a váltó átállításakor kikapcsolódik. A felvágó erő nagysága csak a használt rúgó erősségétől függ és így pon­tosan beállítható. A találmánynak megfelelő berendezés azon 05 kívül még azzal ,az előnnyel jár, hogy a rög­zítés kiemelésének és a váltó átállításának két munkafolyamata egymásután megy végbe. A rögzítés kiemelésének bár aránylag csekély munkáját tehát a mótor, ill. az állítómű nem 70 egyidejűleg kell, hogy végezze a váltóátállí­tásának munkájával. A mellékelt rajz 1. és 2. ábráin a találmány tárgyának két foganatosítási példája van be­mutatva. 75 Az 1. ábrán (1) jelöli a motort, mely a (2) fogaskerék közvetítésével, a fogasrúddal ellá­tott (3) tolókára hat. Ez a tolóka (4 és 5)

Next

/
Oldalképek
Tartalom