81374. lajstromszámú szabadalom • Membrános adókészülék vízalatti hangjelekhez

Megjelent 1935. évi április hó 209-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 81374. SZÁM. — Vll/d. OSZTÁLY. Membrános adókészülék vízalatti hangjelekhez. Signal Gesellschaft m. b. H. cég Kielben. A bejelentés napja: 1916. évi augusztus hó 16-ika. Elsőbbsége: 1915. évi február hó (j-ika. A találmány membrános adókészülékre vonatkozik olyan vízalatti hangjelek szá­mára, amelyeknél a rezgésgerjesztő és egy üreges testnek a membrán gyanánt mű-5 ködő, a vizet érintő fala közé egy a ger­jesztő erők periódusára hangolt átvivő szerv, pl. hangvilla van iktatva. A találmány különösen az átvivő szervre vonatkozik. Ezt a találmány szerint oly 10 rezgésképes rendszer alkotja, amelynél a tömeg és a rugalmas erő a rezgő alakzat különböző részeire aképen van elosztva, hogy a rugalmas összekötőszerv hatásos rugóereje a rákényszerített amplitúdók 15 irányában hat. Az elrendezés emellett elő­nyösen olyan, hogy a két tömeg súly­pontjainak összekötővonala szintén a rá­kényszerített amplitúdók irányába esik. Ilyen berendezésekkel az adókészülék legjobb hatásfokának az az elméleti köve­telménye, amely szerint az energiakisu­gárzás okozta csillapításnak az adókészü­lék belső csillapításával egyenlőnek kell lennie, legelőnyösebben teljesíthető. Ismeretesek már olyan membrános adó­készülékek amelyek a találmány tárgyá­val bizonyos külső hasonlatosságot mutat­nak. Hiányzik azonban ezeknél a talál­mány szerinti elrendezésnek főjellemvo­üo nása, amennyiben magukban nem alkot­nak rezgőalakzatot, hanem teljesen me­rev átvivőszervek, amelyek a kifejtett erőt azonos fázissal és azonos amplitúdóval vi­szik át a membrán azon pontjára, amelyen ! >5 támadnak. A. gyakorlati foganatosításnál két vagy több elkülönített tömeget alkalmazhatunk, amelyek egy vagy több rugalmas tag ré­vén vannak egymással összekötve. Az 40 összekötő tagok harántmetszetének alakja lényegtelen és így figyelembe nem jön. 20 25 Az egyik, a külvízre ható tömeg a ta­lálmány értelmében hanglemezzel köthető össze vagy azt hanglemez maga alkot­hatja. De ezen tömeg gyanánt maga a 45 hajó oldala is működhet a vele érintkező vízzel. Továbbá a vízzel érintkező fal és az erre ható tömeg között még rugalmas köz­benső tagokat rendezhetünk el. A rajzon a fentieknek megfelelően a ta- 50 lálmány különböző foganatosítási példái láthatók. Az összes esetekben feltételez­zük, hogy elektromágneses gerjesztésről van szó, de a találmány lényege szem­pontjából az alakzat gerjesztésének mi- 55 kéntje teljesen közömbös. A gerjesztés ép oly jól történhetik ütéssel, lökéssel vagy bármilyen tetszőleges módon. Az 1. ábrán (A) a hajó oldalfala vagy a (B) vízzel érintkező más fal, amely a <>0 radiátort alkotja. (C) a gerjesztő és (D) az átvivő rendszer. Ez a találmány értel­mében két (M1 ) és (M-) tömegből áll, amelyeket a rugalmas (S) rúd köt össze egymással. (M1 ) az elektromágneses ger- 05 jesztés befolyása alatt álló tömeg, míg (M2 ) ellensúly gyanánt működik. Az ellen­súly a hajó oldalfalával szilárdan van ösz­szekötve. A 2. ábra olyan elrendezést tüntet fel, 70 amelynél kisugárzó szerv gyanánt a hajó oldalfala helyett a (P) hanglemez szolgál. Ebben az esetben anélkül, hogy a hatás lényeges változást szenvedne, amint az ábra mutatja, az ellensúly egészen el is 75 maradhat. A 3. ábra szerinti elrendezésnél két (M1 ) és (M2 ) tömeg van jelen, amelyek közül a membránnal szomszédos (M2 ) tö­meg a membránnal külön rugalmas (H) közbenső tag útján van kapcsolva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom