81360. lajstromszámú szabadalom • Különösen járművek számára való küllős kerék és eljárás annak előállítására

Megjelent 1935. évi április hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 81360, SZÁM. — XX/a. OSZTÁLY. Különösen járművek számára való küllős kerék és eljárás annak előállítására. Pichler Fülöp mérnök Budapesten. A bejelentés napja: 1921. évi szeptember hó 12-ike. A gyakorlatban gyakran adódik annak szükségessége, pl. autók átalakításánál sínen való járásra, hogy csak néhány, esetleg egyetlen jármű számára kell futókerekeket 5 előállítani. Ezen futókerekeket egyenértékű más szerkezet hiányában öntés útján szokták előállítani, ezek a kerekek azonban a kis példányszám következtében aránytalanul költségesek. A jelen találmány célja oly küllős-10 kerék létesítése, mely szilárdság szempontjából az öntött kerekeket pótolni képes és még kis példányszámban való gyártás esetén is rendkívül kis költséggel állítható elő. Ezt a célt azáltal érjük el, hogy a küllőket 15 U-alakú kengyelekből, a futókerék agyát pedig két egymásba csúsztatott és az U-alakú kengyelek bázisát szorosan közrefogó hüvelyből képezzük. A találmány egyéb részleteit és előnyeit, valamint az új gyártási eljárást a 20 csatolt rajz alapján fogjuk ismertetni, melynek két ábrája az új kerék foganatosítási példáját mutatja. Az 1. ábra az átmérő irányában vett keresztmetszetet, a 25 2. ábra pedig az oldalnézetet mutatja, azonban egyes részek ezen az ábrán is metszetben láthatók. A rajzon példaképpen olyan foganatosítás látható, melynél a kerék a helytálló (a) ten-30 gely körül forog. A kerék küllői U-alakú kengyeleket képeznek, melyek (f) bázisa a kerékagy egymásra csúsztatott két (c) és (b) hüvelye által szorosan van közrefogva. A küllők száma cél-35 szerűen úgy van megállapítva, illetve az (f) bázis úgy van méretezve, hogy a küllők (f) bázisai együttesen a (c) és (b) hüvelyek közti gyűrűalakú hézagot teljesen kitöltik (2. ábra). 40 A küllőknek a kerékkoszorúval való összekötése tetszőleges módon eszközölhető, a legcélszerűbbnek tartjuk azonban a rajzon látható megoldást, melynél a küllők vége a kerékkoszorút átlapolja. Eszerint az U-alakú kengyelek (g) és (h) szárainak (i), illetve 45 (k) vége úgy van meghajlítva, hogy lényegileg O-alak adódik, az áthajlított (i) és (k) szárvégek pedig a (j) kerékkoszorún vannak pl. szegecsek útján megerősítve. Előnyös az egyik, pl. (g) kengyelszár áthajlított végét a 50 (j) kerékkoszorú belső, a másik kengyelszár áthajlított végét pedig a (j) kerékkoszorú külső felületén megerősíteni, mely célra a (j) kerékkoszorú a (jl) hornyokkal van ellátva, melyekbe a (k) szárvégek bemélyesztetnek. 55 A (j) kerékkoszorún a kerék (m) futótalpa tetszőleges módon van megerősítve. Az egymással szembenfekvő (g) és (h) szárakat egymáshoz képest páronként az (r) szegecsek, bordák, csapok, csavarok vagy (10 effélék segítségével merevítjük ki, ezenkívül az azonos oldalon levő (g), illetve (h) kengyelszárakat a pl. szegecsek segítségével rögzített (n) gyűrű segítségével foglalhatjuk össze. Az agy két (c) és (b) hüvelyének viszonylagos helyzetét a (p) szegecsek vagy csavarok segítségével biztosítjuk, ha ez szükségesnek mutatkozik. Hogy az U-alakú kengyelek (f) bázisa az agy (c) és (b) hüvelye között a kellő szorossággal legyen befogva, a (c) hüvelyt előnyösen melegen húzzuk fel a belső (b) hüvelyre. Erre a célra a (g, f, h) kengyelt először csak egyik szárával hajlítjuk meg olykép, hogy a (g, i) vagy a (h, k) szár az (f) bázis egyenes vonalú folytatását képezze. Az ilyenformán lényegileg derékszöget képező kengyeleket az (f) bázissal a (b) hüvely külső felületére sorakoztatjuk és erre az (f) bázis egyenes vonalú folytatását képező szárakon át a fel- 80 hevített (c) hüvelyt rácsúsztatjuk az (f) kengyel bázisokra, mire a kengyelek másik G5 70 7o