81319. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és betongerenda födémek és másefféle bordás lemeztertók előállítására

Megjelent 1935. évi április hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 81319. SZAM. — VlII/a. OSZTÁLY. Eljárás és betongerenda födémek és más efféle, bordás lemeztartók előállítására. Reichardt Tibor magánzó, Körmöczbányán. A bejelentés napja: 1920. évi december hó 8-ika. Az egyes, önálló betongerendákból, ezen osztóközeit áthidaló töltőtestekből és rájuk öntött vagy csömöszölt betón nyomóréteg­ből előállított födémeknek az a hátrányuk 5 van, hogy betongerendáiknál fogva vagy anyagpazarlást, vagy pedig komplikált ge­rendagyártási berendezést igényelnek, (hogy különböző fesztávolságok mellett is külön­féle födémterhelésekhez alkalmazkodhassa-10 nak. Ha u. i. egységes szelvényben készítjük a betongerendákat, akkor biztonságból eleve a legnagyobb terhelésre kell számítanunk a választott keresztmetszetet, s ily módon a kisebb terhelésű födémek szükségtelenül 15 túlméreteződnek, hiszen itt .gyöngébb szel­vények is megtennék a szolgálatot. Ha azon­ban el akarjuk hárítani az anyagpazarlás hátrányát, akkor meg az a hátrányuk van, hogy egyazon fesztávolságú betongerendák 20 gyártásához is a várható terhelésváltozatok száma szerint több, erősebb-gyengébb szel­vényre kell berendezkednünk, ami viszont a gerendák tömeggyártását szerfölött jneg­nehezíti és megdrágítja. Tetéződtek a mon-25 dott hátrányok még avval is, hogy a kész betongerendáknak vagy olyan súlyosaknak kellett lenniök, hogy nem lehetett azokat sem jól szállítani, sem pedig jól elhelyezni, vagy pedig oly gyengéknek, hogy szállítás 30 és kezelés közben közönségesen eltöredez­nek. Jelen találmánynak az a -célja, hogy mind­ezen hátrányokat egyidejűleg kiküszöbölje. A találmány tárgyát 'képező eljárás lénye-35 gileg abban áll, ,hogy a nyomóréteg ráönté­sét vagy kicsömöszölését megelőzőleg a betongerendák ' talpkarimái által lezárt aljú hézagokat hagyunk a szomszédos beton­gerendák és töltőtestek egymásranéző ge-40 rincfalai között, vagyis a gerendák hosszá­nak menteben, amely hézagokban (szükség szerint fegyverzőbetéteket helyezünk el és amely hézagokat utóbb a nyomóövvel egye­temben betonnal kitöltjük. A hézagok lenyúlnak a húzott övbe is, 45 úgy hogy azok révén a gerendákat az építés színhelyén mintegy keresztmetszetileg tet­szés szerint megnövelhetjük. Egy bizonyos fesztávolságra tehát — a várható terhelés­változatokra való tekintet nélkül — mind- 50 végig egységesen azt a ; legkisebb gerenda­keresztmetszetet gyárthatjuk, amelynél a gerenda rendeltetési helyén beépítése előtt önmagát kellőleg merevíti. Ilyen gerendák­ból és a hozzájuk való közönséges töltőtes- 55 tekből könnyű szerrel összeállíthatjuk a födémszerkezetet istb.-t, s minthogy a héza­gok alját a gerendakarimák elzárják, a még hátralévő betonréteget felülről közvetlenül betölthetjük, anélkül, hogy aláducolásra 60 vagy zsaluzásra volna hozzá szükségünk. A találmány kiterjed az eljárás foganato­sításához való betongerendákra is, s ezeket az idetartozó rajzok nyomán írjuk le köze­lebbről, amelyek kiviteli példákat vázlato- 65 san tüntetnek fel. 1. ábra egy födém keresztmetszete, az előállítás két fázisában. 2. ábra az 1 előbbi ábrához tartozó vízszin­tes metszet. 70 3. ábra egy önálló vasbetóngerendának izometrikus nézete. A vasbetóngerendák részei mindenütt az (1) gerinc, (2) talpkarima, (3) felső karima és (4) vasbetét. A (2) talpkarima 75 szélességben átéri az (1) gerincet, a szom­szédos (5) üreges töltőtestek (6) felfekvő­felületét és ezenfelül a (7) hézagokat, ame­lyekbe a (8) erősítő vasbetétet helyezzük el és amelyeket a (9) nyomóréteggel egybe- 80 függő (10) betónbordákkal töltünk ki. A (8)

Next

/
Oldalképek
Tartalom