81318. lajstromszámú szabadalom • Gyorsírógép

Megjelent 1935. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 81318. SZAM. — IX'e. OSZTÁLY. Gyorsírógép. Révész István oki. mérnök Budapesten. A bejelentés napja: 1920. évi március hó 10-ike. A jelenleg általában használt rendesírású írógépek, melyek a betűknek egyen ként való leütésével dolgoznak, sokirányú fejlődésük és valóban figyelemreméltó 5 szerkezeti tökéletesítéseik ellenére sem nyújtják a teljesítőképességneK azt a mértékét, mely a haladó kor fokozódo igényeinek megfelelni képes volna. Ebben az irányban az alábbi okokból a rendes 0 irógépelítől bármily raffinált szerkezeti tökéletesítés mellett sem várható lényeges további haladás, mert itt a teljesítő Képesség nagymértékű fokozása töobé nem sízerkezeti kérdésektől függ, hanem B elvi akadályokba ütközik, melyeK a teljesítő képességnek még a legjártasabb, tehát a leggyorsabban író gépírók esetére is természetszerűleg szabnak határt. Ha ugyanis a szövegnek a betűk egyenként; 0 való leütésével való előállítását közelebbről elemezzük, úgy — még a leggyorsabb gépírás eseteiben is mindig kimutatható — időbeli töbletteket jelentő oly fázisokat különböztethetünk meg, 5 melyek a meglévő rendszeren belüli szerkezeti átalakításokkal nem, hanem csak a rendszernek gyökeres, elvi megváltoztatásai és azután az utóbbiaknak megfelelő szerkezeti megoldások útján küszö-9 bölhetők ki. Elemezzük pl. azt, hogy a rendes írógépekkel való írásnál részleteiben miként történik az „alma" szónak leírása. A gépíró a billentyűzetből kikeresi (meg a leg-5 gyorsabb gépíró is, bár az időegységnek kis törtrésze alatt, de mégis csak megkeresi) ' betűt, azután leüti ujjával a billentyűt, majd ujját felemeli, mire pillanatnyi szünet és a következő betű, je) len példában az ,,1" betű kikeresése következik stb. (Az imént említett pillanatnyi szünet, bár a megelőző betű billentyűjének elhagyása és a következő betű kikeresése látszólag minden szünet nélkül követik egymást, a valóságban mégis 45 meg van és a legtöbb írógépnél feltétlenül be is tartandó, mert különben két egymásra következő betűnek megfelelő betűkarok egymásra ütődhetnek, ami gyakran be is következik.) Az „alma' 50 szó leírásánál összesen van tehát négy kikeresés, négy különálló leütés, négy különálló ujjfelemelés és négy rövid szünet. A szavaknak ennél gyorsabb leírását lehetővé tendő, javaslatba hozták mar as 55 úgynevezett szótagírógépeket és a tényleges gyorsírás jeleivel és rövidítéseivel dolgozó vagy a gyorsírást egyik-másik szempontból utánzó írógépeket. Az előbbieknél már kész szótagok, természetesen 60 csak a leggyakrabban előforduló szótagok vannak egyes billentyűkkel kapcso latban alkalmazva, világos azonban, hogy ezzel a kérdés igazi megoldása el nem érhető, mert még igen nagyszámú szótag- 65 billentyű alkalmazása esetén is a nyelv ben előforduló szótagoknak csak csekély törtrésze írható le így egyidejűleg, ami tehát legfeljebb csak az írás némi könynyítését jelenti, rendszerint azonban az 70 írás túlnyomó része mégis csak a betűknek egyenként való leütésével történik. Ami pedig az említett gyorsírogépeket illeti,, azok tényleg általános használat szempontjából nem jöhetnek tekintetbe, 75 mert egyrészt természetesen a gyorsírás ismeretét tételezik fel és másrészt az általános gyakorlati élet szempontjából ragaszkodni kell ahhoz, hogy az írógépen készült szövegek is a rendes betűkből es 80 a szokásos sorelrendzéssel állíttassanak elő; az utóbbi szempontból való elbírálás