81298. lajstromszámú szabadalom • Száraz desztillációs retorta elgázosító anyagokhoz

Megjelent 1935. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 81298. SZÁM. — Il/e. OSZTÁLY. Száraz desztillációs retorta elgázosítható anyagokhoz. Deutsche Petroleum Aktiengesellschaft cég Berlinben, Kácser Soma főmérnök Charlottenburgban és Bauer Jenő igazgató Eislingen a/Fils-ben (Württemberg). A bejelentés napja: 1921. évi június hó 22-ike. Elsőbbsége: 1920. évi július hó 3-ika. A találmány oly száraz desztillációs retortára vonatkozik, bitumenes anyagok­hoz, mint palához, aszfaltkőzethez, kő- és barnaszénhez, tőzeghez és máseffélékhez, 5 valamint egyéb elgázosítható anyagokhoz, mely a ráfordított meleg kiváló kihaszná­lását biztosítja, nagyobb termelési há­nyadot eredményez nagyértékű olajokban, nagy a teljesítőképessége, amellett azon-10 ban egyszerű szerkezetű és lehetővé teszi, hogy összes részeihez könnyen hozzáfér­hessünk. Az anyag beszorulása, fennaka­dása vagy odasülése is ki van zárva, amelyet állandóan úgy kavarunk, hogy 15 annak összes részei a meleget közvetítő fűtőfelülettel érintkezésbe kerülnek. A száraz desztillációs gőzöket és gázokat keletkezésük forró övéből a másodlagos bomlás meggátlása végett, mely bomlásra 20 különösen a kátránynak magasabb forr­pontú, kenőolajokként igen értékes al­kotórészei hajlamosak, azonnal hidegebb környezetbe vezetjük. Igen fontos végül, hogy azon a helyen, ahol a legélénkebb 25 gáz- és gőzképződés megy végbe, csak vékony rétegű desztillálandó anyag gyűl­jék össze, hogy a gázok és gőzök eltávo­zását lehetőleg mechanikai akadályok se gátolják. Emellett azon lehetőségnek kell 80 adva lennie, hogy éppen ezeken a helye­ken vízgőzt vezethessünk be a száraz desztilláció esetleges támogatására és hogy a desztillált maradványt forrón ki­vehessük, oly módon, hogy azt a benne II5 rejlő meleg további kihasználása végett felhasználhassuk. A találmány abban van, hogy a kazán belsejében, melyen át tűz-45 50 55 cső vonul végig, ekörül homloklapjain nyitott henger forog, melyen át a desztil­lálandó anyagot vezetjük oly módon, hogy 40 cíz a tűzcsövet körülvéve felhalmozódik. A rajzokon a találmány több fogana­tosítási alakja van feltüntetve. A készülék (1. ábra) a helytálló, az (A) tűzesővel ellátott külső (B) kazánból van, melynek belsejében a mindkét végén nyi­tott (C) henger forog a tűzeső körül. A desztillálandó anyagot alkalmas (V) etetőberendezéssel, mely megakadályozza a gázoknak etetés alkalmával való ki­áramlását és mely a kazán egyik homlok­felületébe torkollik, hozzuk a belső hen­gerbe, ahol is az a tűzeső körül felhalmo­zódik. A belső hengernek kissé ferde helyzete, vagy pedig alkalmas ekevasformán kiké­pezett (D) lécek által (1. és 4. ábrák) a desztillálandó anyag a forgás alatt fel­emelkedik, megforgattatik és vízszintes irányban tovamozog, hogy a kazán másik 60 végén alkalmas és ugyancsak gázmente­sen záródó (W) ürítőberendezésen át a kazánból kilépjen. Helyenként a (D) lé­cek helyett lapát- vagy serlegszerűen ki­képezett (E) léceket alkalmazunk (5. 65 ábra), amelyek a desztillálandó termék egy részét felvéve, a továbbforgásnál azt a tűzeső felső részére pergetik, úgy hogy a tűzeső állandóan folytonos mozgásban levő, desztillálandó anyaggal van borítva; 70 ezen folyamat következtében, továbbá az (F) lemezek esetleges hozzájárulásával, amely lemezek a tűzeső fölött helytállóan vannak elrendezve, az anyagnak a tűzeső

Next

/
Oldalképek
Tartalom