81288. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hidegfejlesztésére
Megjelent 1935. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 81288. SZÁM. - XVIII/c. OSZTÁLY. Eljárás hideg fejlesztésére. Irinyi Arnold mérnök és Róbert Lipót kereskedő Hamburgban. A bejelentés napja: 1912. évi június hó 1-je. Németországi elsőbbsége: 1911. évi október hó 16-ika. A jelen találmány annak felismerésén alapszik, hogy a klóretilének sorába tartozó anyagok, melyek kiindulási anyagai klór és acetilén, tehát például diklóretilén, 5 triklóretilén stb., hő-, illetve halmazállapotuk változásának felhasználása által erő- vagy hidegelőállításra, illetve erővagy hidegátvitel céljára hasznosíthatók. A klóretilének ugyanis azzal a tulajdonló sággal rendelkeznek, hogy már 55, illetve 75 C. fokon elpárolognak, mi mellett a rejtett meleg körülbelül egytizede annak, amely a víz elpárologtatására' szükséges lenne. 15 Ezeket az anyagokat, melyek tudvalevőleg nem égnek, eddig főkép a vegyiiparban terpentin és benzin helyett, mint oldószereket használták. A találmány lényege tehát az — egy-20 szerűség kedvéért a „klóretilén" gyűjtőnévvel jelölt — anyagoknak erőfejlesztő, illetve melegátviteli üzemanyag gyanánt való alkalmazásában áll. A továbbiakban a klóretilénnek elgőzö-25 lögtető, illetve kondenzálószer gyanánt való alkalmazását ismertetjük. A mellékelt rajz 1. ábráján az (A) gőzkazán például mint tagolt kazán lehet kiképezve és tetszőleges hőforrás, például a 30 (B) szénrostélytüzelés által fűthető. Ebben a kazánban folyékony klóretilént gőzölögtetünk el és azt a (C) erőgépbe (mely például dugattyús gép, turbina stb. lehet) vezetjük, ahonnan a gőzök a (D) 35 kondenzátorba vagy hűtőbe jutnak és itt ismét folyékony halmazállapotba vezettetnek vissza, miközben melegüket a hűtőn átáramló levegőnek adják át. A hűtőben tehát egy levegőáram és belülről egy gőzáram van jelen, mely utóbbi folyadékká 40 alakíttatik vissza. A folyadékot az (E) szivattyú segélyével ismét kazánba vezet jük, ahol a körfolyamat újrakezdődik, míg a levegőt a (G) vezetéken át a tüzeléshez vezetjük, esetleg az (F) túlhevítő 45 közbeiktatása mellett. Ez az eljárás, illetve a keresztülvitelére való berendezés vízkazánokkal szemben azzal az előnnyel rendelkezik, hogy klóretilén alkalmazásánál a víz elpárologta- 50 tásához szükséges rejtett melegnek alig egy tizede elegendő, a hűtő sokkal kisebb lehet és már levegővel is tökéletesen jól üzemben tartható. E gőzgép effektív munkahatásfoka több, mint 45%. Az ed- 55 digi legjobb hatásfokú erőgépé 35 % (Dieselmotor). A 2. ábra szerint a folyadékot az (E) szivattyú segélyével az (A) kazánon ellenáramban átvezetjük, ott nyomás alatt 60 erősen felmelegítjük és (Cl)-nél egy expanziókamrába, illetve elpárologtató térbe vezetjük; itt a befecskendezett folyadékot melegtartalmának egy része rögtön elpárologtatja, másik része pedig a gőz hőfo- 65 kát emeli föl, úgyhogy a fejlődött gőz a (C) turbinát üzemben tartja. A gőzök ezután a már ismertetett (D) hűtőbe lépnek és az (E) szivattyú által a kazánba ismét visszanyomatnak. (Diklóretilénnél 350" 70 folyadékhőfoknál e gőzgép effektív munkahatásfoka 33%, míg az eddigi gőzgépeké 13—15%). Ez eljárás szerint a diklóretilén már alacsonyabb hőfokoknál is nagy hatásfokot ád, míg a többi klóré- 75 tilén csak magasabb hőfokoknál jöhet számításba, de viszont felső határa is
