81282. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szén elgázosítására

Megjelent 1935. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 812S2. SZÁM. — Il/e. OSZTÁLY. Berendezés szén elgázítására. Kilczer Mihály mérnök, Budapesten. A bejelentés napja: 1921. évi november hó 17-ike. Jelen találmány tárgya olyan szén­elgázító készülék, melynek segélyével ál­talában a kőszenek, de különösen — a tüzeléstechnikában eddigelé a kőszénnel 5 szemben értéktelenebbnek minősített — fiatalkorú szénfajták iparilag gazdaságo­sabban értékesíthetők, mint eddig elér­hető volt. Ugyanis az ezekben rejlő hő­energia sem a direkt eltüzelésnél, sem a 10 lepárlás, vagy elgázítás útján való érté­kesítésnél gazdaságosan kihasználható nem volt, mert direkt eltüzelésnél a szén­ből fejlődő nagymennyiségű, úgynevezett lepárlási gázok kormozó füst alakjában 15 igen nagy hőenergiát vittek el kihaszná­latlanul; a lepárlással, vagy elgázítással való értékesítésnél pedig a lepárlási gáz, illetve a lepárlási gáz és generátorgázból álló gázkeverékből, annak megfelelő le-20 hűtése és szűrése útján a lepárlási gázok legnagyobb része kátrány alakjában kü­lönválasztható ugyan, de az eljárás egy­részt tökéletlen és drága, másrészt a ki­nyert kátrány összetételénél fogva ipari-25 lag értéktelenebb minőségű s feldogozása is hosszadalmasabb és költségesebb, mint a jó kőszenekből nyert kátrányé. Ennek oka a kátrányban levő oxigéntartalmú vegyületek, víz, szabad állapotú carbon 30 és szénportartalomban keresendő. A fino­man eloszlott szénpor az adagoláskor, azaz az elgázítandó szénnek időszakonként a generátorba való bedobásakor jut a gázba; a szabad állapotú carbon a lepár-35 lási gázokat alkotó szénhydrogén-vegyü­leteknek a generátorban, vagy lepárló re­tortában rendszeresen előforduló részle­ges elégetése, vagy locális túlhevítése folytán kerül bomlás útján a gázkeve-40 rékbe; az oxigén tartalmú vegyületek és a víz az alacsonyabb hőfokoknál bekövet­kező lepárlódáskor jutnak a szénből a gázba. Már most a gázkeveréknek lehűté­sekor természetesen meg nem akadályoz­ható, hogy a sűrűsödő kátránygőzök a ge- 45 nerátorgázból ezen káros alkatrészeket is magukkal ne ragadják. Ezen hátrányok mellett az eddigi oly­nemű berendezéseknél nagy baj az is, hogy egyrészt a szenekből kinyerhető ösz- 59 szes kátránypárlatok azoknak részleges, vagy teljes bomlása nélkül kinyerhetők nem voltak, másrészt a gázítás maga sem volt eléggé tökéletesen keresztül vihető, ami főképpen a salak összesülésében, a 55 salak elégetlen széntartalmában és a ter­melt generátorgázok szénsavtartalmában jutott kifejezésre. Mindezen hátrányok kiküszöbölését cé­lozza jelen találmány, melynek lényege go abban áll, hogy az egymástól a lehetőségig elválasztott fázisokban történő szénszárí­tást, szénlepárlást, elgázítást és hamu el­távolítást olyképpen egyesíti egy közös készülékben, hogy az egyes fázisok között 65 anyagszállítás tekintetében megszakítat­lan üzemfolytonosság fentartassék, mi­mellett az egyes fázisokban kívánt reakciók lefolyásához szükséges legked­vezőbb feltételek a többi fázistól függet- 70 lenül s befolyásmentesen biztosíthatók. Elérjük ezt azáltal, hogy a gázfejlesztő­berendezést öt, egymással megfelelően összefüggő főmunkatérre, úgynevezett zónára felosztva szerkesztjük meg, minél- 75 fogva az alkalmazott szerkezetekkel az egyes zónákban lefolyó folyamatok egy­mástól függetlenül változtathatók és sza­bályozhatók. Mellékelt rajzon, függőleges kereszt- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom