81273. lajstromszámú szabadalom • Kovácsoló kalapács

Megjelent 1935. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 81273. SZÁM. - XVI/d. OSZTÁLY. Kovácsolókalapács. Placzek János mérnök, Panewnik-Idaweiche. A bejelentés napja: 1920. évi december hó fi-ika. Jelen találmány tárgya transzmisszió­ról, motorról, vagy ehhez hasonlóról meg­hajtott kovácsolókalapács. Ilyenek már nagy számban ismeretesek. Ezekkel szem-5 ben jelen találmányt a tulajdonképpeni kalapácsnak a lengő karral való különle­ges összekapcsolása és azon körülmény különbözteti meg, hogy a lengő karnak lengési pontja üzemközben elállítható, mi-10 által a kalapács ejtőmagassága kovácso­lás közben változtatható. Tudvalevőleg ilyfajta kalapácsoknál a lengő kar a hajtótengely fordulatszámá­nak megfelelő számú lengőmozgást végez, 15 mely jelen találmánynál olykép van meg­állapítva, hogy a lengő karnak legmaga­sabbra beállított forgáspontja esetén a kalapács legmélyebb helyzetében az üllőt éppen érinti. A kalapács és lengő kar kö-20 zött engedékeny kapcsolatnak kell lennie, mivel különben kovácsolás közben vala­mely rész eltörne, tekintettel arra, hogy ellenkező esetben a kalapácsot a lengő kar minden fordulatnál legmélyebb helyzetéig 25 szorítaná le. Ezért az eddig ismert szerke­zeteknél a lengő kart például lemezrugók­ból készítették, melyek megfelelően ki­hajolhattak, vagy pedig a kalapácsot ki­kapcsolókészülékkel látták el, vagy pe­ito dig a lengő kart bütykös tárcsáról hajtot­ták meg. Mindezen szerkezeteknek hát­ránya, hogy vagy nagyon drágák vagy pedig megbízhatatlanok. Azon kívül ezek­nél a kalapácsnak ejtőmagassága üzem­•55 közben el nem állítható. Jelen találmány kiküszöböli az összes fentemlített hátrányokat. A rajzon lát­ható jelen kalapács oldalnézetben kétféle munkahelyzetben, részben metszetben. A 40 (b) kalapács az (a) állványzatban van ve­zetve és belül üreges. Ezen üreg legmé­lyebb részén (c) forgáscsap van megerő­sítve, mely körül a (d) orsó lenghet ki. A (d) orsó mentén az (e) hüvely csúsz­hatik el, mely (f) csapok segélyével van a (g) lengőkar végében forgathatóan ágyazva. Az (e) hüvelyt legfelső helyze­tében (o) rugó igyekszik megtartani. A íg) lengőkar a (q) villában ágyazott (h) forgáscsap körül lenghet ki. A (g) lengő- &0 karnak hátsó vége (i) forgáscsap útján kapcsolódik a (k) hajtórúdhoz, mely elő­nyösen hajlított kettős lemezrugó alak­jában van kiképezve. Ezen (k) hajtórúd­nak másik végén az (m) forgatótengely (1) f>5 forgatócsapjához kapcsolódik. A forgató­tengely tetszőleges módon hajtható meg. A kalapács ejtőmagasságának üzem­közben való elállithatósága céljából a (q) villának alsó nyúlványa csavarorsóként 60 van kiképezve, mely a csavaranyaként ki­képezett (p) kézikerékbe csavarodik, míg utóbbi az (a) állványzatban van ágyazva. Ha már most a (p) kézikerék elforgatása által a (q) villát a (h) lengési csappal <35 együtt sülyesztjük, úgy vele sülyed a (g) lengőkar és annak (f) összekötőcsapja és avval együtt a (b) kalapács, miáltal a ka­lapács és üllő közötti távolság csökken. Mivel azonban a (g) lengőkar kilengése 70 állandó nagy, a kalapácsnak az üllőhöz való ütközése után a lengő kar még to­vábbmozog lefelé, miközben az (e) hüvely a (d) orsó mentén az (o) rugó hatása el­lenében lefelé mozog (2. ábra). Termé- 75 szetesen a (q) villa nem csak csavarberen­dezéssel, hanem ékekkel vagy emelőátté­tellel is elállítható. Látható tehát, hogy a lengő kar a munkadarab vastagságától függetlenül 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom