81249. lajstromszámú szabadalom • Síp

Megjelent 1935. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 81249. SZÁM. — IX/d. OSZTÁLY. Síp. Dr. Mohr Viktor tanár Budapesten. A bejelentés napja: 1921. évi július hó 26-ika. A találmány tárgya síp, melyre az jel­lemző, hogy a különböző magasságú han­gok előállítása céljából egy, a síp hossz­irányában eltolható dugattyú van elren-5 dezve, amelynek rúdja célszerűen a skála magas hangjainak megfelelő helyzeteket megszabó akasztófogakkal, a síp teste pedig ezen akasztófogakkal együtt mű­ködő rugalmas akasztónyelvekkel van el-10 látva, amelyek a dugattyút a skála magas hangjainak megfelelő helyzetekben le­fékezik anélkül, hogy az eltolást meggá­tolnák. A mellékelt rajzban a találmány tár-15 gyának egy példaképpeni megoldása van feltüntetve. 1. ábra a síp hosszmetszete részben né­zetben, 2. ábra pedig a síp fenekének homlok-20 nézete. A síp hengeres (a) testtel van ellátva, amelyben a síp mozgatható fenekét al­kotó (c) dugattyú van eltolhatóan ve­zetve. A dugattyú (b) rúdja a feltünte-25 tett megoldás szerint aránylag vékony fémcsíkból áll, mely két oldalán a du­gattyú azon helyzeteinek megfelelően, amelyekben a síp a skála egyes hangjait adja ki, 1—12 bevágásokkal van ellátva. 30 A síp a helytálló (e) fenékkel van el­zárva, mely közepe táján a (g) rést tar­talmazza a dugattyú (b) szárának ke­resztülbocsájtása és vezetése céljából. Az (e) fenék rugalmas fémlemezből ké-35 szül és karimázás révén lehet az (a) síp­testtel egyesítve. Az (e) fenéklemez anya­gából a (g) rés két oldalán egy-egy (f) nyelv van kivágva, amelyeknek (h) végei a (g) rés képezésére kivágott anyagból 40 köralakban vissza vannak görbítve, úgy­hogy az (f) nyelvek ezen hengeres végei 45 a félköralakú (d) kivágásokba bepattan­nak, de ezekből ismét könnyen kicsúsz­nak. A (b) dugattyúszár szabad vége az ujjakkal való könnyű és biztos fogást megengedő módon félköralakban vagy zárt karikává van meghajlítva. A (b) szárnál fogva a (c) dugattyút a síp hosszirányában könnyen tolhatjuk ide-oda, amit a (h) nyelvek és a (d) ki- 50 vágások a fent leírt kiképezése megenged, ellenben valahányszor a (c) dugattyú a sípban oly helyzetbe jutott, hogy a skála egyik hangját adja ki, kezünkkel egy gyenge ellenállást érzünk és biztosan 55 megállapíthatjuk a helyes hangot. Emel­lett a (b) dugattyú szárán az egyes be­vágásokkal szemben az illető hangnak megfelelő kottajelzést alkalmazhatjuk, vagy más megfelelő, pl. szám jelzést alkal mazhatunk, amelyeknek segélyével kottá­hoz nem értő egyének is egyszerűen meg­tanulhatnak könnyebb darabokat az <"j zen hangszerhez írott kottából játszani. Ma­gától értetődik, hogy a leírt sípszerkeze­tet módosíthatjuk anélkül, hogy ez a ta­lálmány lényegét befolyásolhatná, pl. a sípnak a dugattyú legbelsőbb helyzete fö­lött fekvő részét öblösebb hang létreho­zása céljából kiöblösíthetjük. Továbbá az 70 elrendezést megfordíthatjuk olyként, hogy a magas hangok helyzetét meg­szabó kiugrások vagy mélyedések nem a dugattyú szárán, hanem az (a'i síp falán vannak alkalmazva, míg az ezekkel 75 együtt működő rugalmas akasztós^erv függ a dugattyúval össze. Szabadalmi igények: 1. Síp, jellemezve azáltal, hogy a síp egy dugatyúszerűen eltolható fenék- 80 kel van ellátva, amelyhez a dugattyú 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom