81229. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés főleg még friss tengeriszárak és más hasonló növényiszárak aprítására

I Megjelent 1935. évi május hó í-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 81229. SZÁM. — X/a. SZÁM. Eljárás és berendezés főleg még friss tengeriszárak és más hasonló növényi szárak aprítására. Mendlik Aladár főmérnök és Balázs Arthur vegyész Budapesten. A bejelentés napja: 1920. évi május hő 4-ike. Tengeriszárak és más, hasonló struk­túrájú növényi szárak, pl. nád, cukornád aprítását eddig úgy végezték, hogy a szá­rakat szecskává szeletelték vagy hosszú, 5 széles szalagokká vágták szét. Az aprítás­nak ezen mértéke azonban a tengeriszá­raknak takarmánnyá vagy esetleg emberi tápanyaggá való további feldolgozása szempontjából nem mutatkozott kielégítő­it) nek. Éppen ezért az ezen további feldol­gozásra irányuló eddigi kísérletek nem vezettek gyakorlati eredményekre. A je­len találmány tárgyát tevő eljárás és be­rendezés a tengeriszáraknak vagy effélék-15 nek ezen további feldolgozását és gazda­ságosabb kihasználását a száraknak az eddiginél lényegesen nagyobbfokú mecha­nikai feltárása által teszi lehetővé. Az új eljárás abban áll, hogy a tengeriszárakat 20 vagy efféléket a szárak köpenyfelületébe bemélyesztett és ezután a szárak rostjai­nak hosszirányában ható fésűszerű szer­szám segítségével vastagság és hosszúság tekintetében fűszálakra emlékeztető finom 25 szálakká foszlatjuk szét. A mellékelt rajz az új eljárás foganato­sítására alkalmas, ugyancsak új berende­zés egyik kiviteli példáját mutatja. Az 1. ábrán az eljárás foganatosítási 30 módja vázlatosan van feltüntetve; a 2. ábrán a berendezés függőleges ke­resztmetszete látható; a 3. és 4. ábrán egyes részletek vannak feltüntetve. 35 Az új eljárás értelmében, amint az 1. ábrán látható, az (5) tengeriszár aprítá­sára a fésűszerű (6) szerszámot használ­juk, melyet a tengeriszár köpenyfelületébe 55 bemélyesztve, illetve beszúrva a szár hosszának irányában lehetőleg nagy se- 40 bességgel mozgatunk, úgy hogy a fésű fogai a tengeriszár külső részét egyes, finom szálakká tépik szét, a szár magját pedig darás részekre osztják fel. Hogy ez a hatás beálljon, az (5) tengeriszárat tet- 45 szőleges alkalmas (7) szerszám segítségé­vel meg kell fognunk vagy a foszlató be­rendezés etetése közben kézzel kell tarta­nunk. A (6) szerszám fésűszerű fogait elő- 50 nyösen több sorban helyezzük el egymás mögött, folytonos munka és nagy sebes­ség elérhetése céljából pedig célszerűen egy henger felületén helyezzük el. Az en­nek megfelelő kivitelt példaképpen a 2. ábra mutatja, ahol a fésűszerű fogakkal ellátott (8) henger van alkalmazva, amely­hez a szárakat, hogy az 1. ábrán vázlato­san jelzett munkafolyamat létrejöhessen, lényegileg érintőileg kell adagolni. Ezen 60 példánál a (8) fésűs henger foszlató ha­tását lehetővé tevő, a tengeriszárat meg­fogó berendezés úgy van kiképezve, hogy egyúttal a tengeriszáraknak a fésűs hen­gerhez való hozzávezetésének funkcióját 65 is elvégzi, amit azáltal érünk el, hogy a tengeriszárat megfogó berendezést egy a (8) foszlató henger kerületi sebességénél kisebb sebességgel járó (9, 10) hengerpár alakjában képezzük ki, melyet a (8) hen- 70 gerhez képest úgy rendezünk el, hogy a szárak a (8) foszlatóhengert lényegileg érintőileg érjék. Előnyös az egyik, a (9) henger felületén a tengellyel párhuzamos (11) bordákat kiképezni, míg a másik, a (10) henger sima. Ennek az a hatása, 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom