81207. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szénnek, palának vagy más bitumenes anyagnak félig való elkokszolására

I Megjelent 1935. évi május hó í -én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 81207. SZÁM. — II/a. OSZTÁLY. Berendezés szénnek, palának vagy más bitumenes anyagnak félig való elkokszolására. Löwenstein Károly herceg, földbirtokos Berlin-ben, Irinyi Arnold mérnök Hamburg-ban és Kayser Tivadar főmérnök Berlin-ben. A bejelentés napja: 1920. évi június 17-ike. Németországi elsőbbsége: 1918. évi október hó 28-ika. A szénnek, palának és más bitumenes anyagnak olaj és kátrány nyerése céljá­ból félig való elkokszolása racionális nagyüzemben mindezideig nem sikerült, 5 mivel a szén — nagy melegvezetőképes­sége folytán — nem volt kielégítően elgá­zosítható. Azonfelül pedig a keletkezett desztillációs termékek könnyen elbomlot­tak. 10 A jelzett hátrányok a találmány értel­mében azáltal küszöböltetnek ki, hogy a célszerűen diónagyságúra felaprózott szén folytonosan és vékony rétegekben oly mó­don vezettetik el egy fűtőfelület előtt, hogy 15 minden részecskéje minden oldalról egyen­letesen hevíttetik fel. E célra szolgál egy az elkokszolandó anyagot magába fogadó, kívülről fűtött teknő, valamint egy belül fűtött, üreges szállítócsiga. A teknőbe 20 belépő szén a szállítócsiga menetei közé jut és ennek forgása következtében a teknő kiömlőnyílása felé vezettetik. Ezen útjában a szén, a szállítócsiga működése folytán, egyes rétegekre bonttatik fel és 25 minden egyes réteget állandóan fűtött fe­lületek vesznek körül. Ezen felületek kö­zött a szénrészecskék szakadatlanul lazít­tatnak és fordíttatnak, miáltal teljesen egyenletes melegítésben részesülnek. 80 A rajzon a találmány szerinti berende­zésnek egy példaképpeni foganatosítási alakja látható, és pedig az 1. ábrán részben nézetben, részben füg­gélyes hosszmetszetben, a 35 2. ábrán keresztmetszetben. . (a) levegőtől elzárt, duplafalú teknő; a fűtőközeget (gőzt vagy meleg levegőt) a (b) csonkán vezetjük be, kilépése a (c) csonkán át történik, (d) a teknőben központosán elrendezett szállítócsiga, 43 melynek úgy tengelye, mint menetei üre­gesek és fűttetnek. A fűtőközeg (szintén gőz vagy meleg levegő) (e)-nél lép be és (f)-nél lép ki. A (g) garaton beömlő szén a szállító- 45 csiga által vékony rétegekre bonttatik, melyek részecskéi lazíttatnak, fordíttat­nak, miközben minden oldalról egyenlete­sen melegíttetnek és a (h) kiömlőnyílás felé tereltetnek. Hogy a szénrészecskék 50 ne süljenek hozzá a szállítócsiga menetei­hez, a szenet a menetekről egy kaparó szedi le, mely az (i-i) tengelyek körül futó (j) végtelen szalagon ülő (k) lécekből áll, melyek a szállítócsiga forgásának megfe- 55 lelően előre haladnak, a menetek falain súrlódnak és ily módon ezeket a szénré­szecskéktől megszabadítják. A gőzök és gázok elvezetése ismert mó­don a teknő megfelelő helyein elrendezett 60 csonkákon történik, melyek szívóvezeté­kekkel kapcsoltatnak. Szükség esetén a berendezéshez egy vele teljesen azonos berendezést lehet kapcsolni, mikor is az első berendezésben 65 az elgázosítást megindítjuk, a második­ban pedig a kokszolást befejezzük. Ilyen berendezésnél a második szállító csigát az elsővel ellenkező értelemben forgatjuk; az első teknő (h) kiömlőgaratja a máso- 70 dik teknő (h) beömlő garatjával kapcso­latos. Az első teknő köpenyéből (c)-nél kilépő fűtőközeg a második teknő köpe­nyébe lép be (c')-nél. Az elkokszolt szén (h2)-nél, a fűtőanyag (c2)-nél lép ki a 75 második teknőből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom