81199. lajstromszámú szabadalom • Ujítás önműködő vagy ismétlő lőfegyvereken

Megjelent 1935. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 81199. SZÁM. — XlX/a. OSZTÁLY. Újítás önműködő vagy ismétlő lőfegyvereken. Fabrique Nationale d' Armes de Guerre cég Herstalban (Belgium). A bejelentés napja: 1913. évi június hó 5-ike. A találmány önműködő vagy ismétlő lőfegyverekre vonatkozik s lényegileg abban áll, hogy a závárzattok felületének valamennyi látható része zárt, kivéve az i alsó részt, melyen a sátorvas előtt a kilökő nyílás van elrendezve. A találmány szerint tehát a závárzattoknak rendesen látható felületrészei (felső lapja és oldalai) épek maradnak, > ami a fegyvernek igen tetszetős és könynyed külsőt kölcsönöz. Másfelől a töltényhüvelyeknek lefelé való kilökése azzal az előnnyel jár, hogy a lövész nincs kitéve a veszélynek, hogy a töltényről véletlenül > leszakadó részek megsértsék vagy a robbanási gázok megégessék. A kilökés ezen módjának megvalósítására természetesen sokféle szerkezet alkalmazható, melyeknek kiképzése a tölté-3 nyek továbbítására, vezetésére, a csőbe való betolására, valamint a hüvely visszahúzására és kilökésére használt szerkezetek kivitelétől függ. A mellékelt rajz a találmánynak oly ön-5 működő fegyveren való alkalmazását tünteti fel, amelyben a töltények egymás mögött egy sorban vannak elrendezve. A rajzon az 1. ábra a lőfegyver jobboldali, a 0 2. ábra baloldali nézetét, a 3. ábra felülnézetét, a 4. ábra alúlnézetét, az 5. ábra a závárzattok nagyobb léptékű hosszmetszetét, a zároló zárt helyzeté-6 ben, a 6. ábra a závárzattok ugyanilyen metszetét a zároló nyitott helyzetében, közvetlenül a hüvely kilökése után, a 7. ábra pedig a 6. ábrának az A—B vonal szerint vett még nagyobb léptékű 40 metszetét mutatja. Az (1) závárzattok hátsó részén egy csatorna van elrendezve a (2) töltények számára. A leghátulsó töltényre egy (fel nem tüntetett) rúgó hat, melynek befő- 45 lyása a többiekre is átterjed, úgyhogy a legeiül levő töltény lövedékének hegye a (3) lejtőhöz nyomódik. Midőn a (4) zároló el van zárva, az első töltény nem mozoghat lefelé, mivel a zároló felső 50 lapjához ütközik. Mikor a zároló visszahúzatik, a töltény lesüllyedhet s addig haladhat lefelé, míg egy kis (5) rugóhoz nem érkezik, mely azt megakasztja. A tölténynek ezen lesülyedése folytán a 55 töltény peremének alsó széle a zároló pályájába kerül, úgyhogy midőn a zároló ismét előre mozog, a töltényt a kis (5) rugó félrenyomása mellett magával viszi, miközben a lövedék csúcsa a (3) lejtőn lefelé csúszik, míg végül a töltény a töltényűrbe jut. Lövés után a (4) zároló hátralöketik s a töltényhüvelyt a (6) vonóhorog hátrahúzza. Midőn a hüvely felső széle a (7) kidobóhoz ér, (mely a feltüntetett kivitelnél a závárzattoknak két ütközőjéből áll) a hüvely lefelé hajlik és a závárzattok alsó felületén a (9) sátorvas előtt kiképezett (8) nyíláson át kiesik. Megjegyzendő, hogy a töltényűrbe vezetendő töltényt nem szükséges, mint a feltüntetett példánál történik, felülről bevezetni, minthogy a töltény alkalmas szer-60 65 70