81167. lajstromszámú szabadalom • Hasábszita

Megjelent j_935. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI WgSBBh SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 81167. SZAM. — X/i. OSZTÁLY. Hasábszita. Laczay József géplakatos Budapesten. A bejelentés napja: 1920. évi szeptember hó 7-ike. Az eddig használt henger- vagy hasáb­sziták azzal a hátránnyal bírtak, hogy minden egyes hengerszita csak egy őrle­ményt szitált, úgynogy a sziták a malom­ban elfoglalt területnez képest nem dol­goztak eléggé gazdaságosan, amennyiben :öbb őrlemény szitálásara egész sor hen­ger- vagy hasábszitát kellett felállítani, jelen találmány tárgyát képező hasáb­szita annyiban küszöböli ki ezt a hát­rányt, amennyiben ezen a szitán egyide­jűleg több őrlemény dolgozható fel, azaz 3zitálható. Ez a körülmény nemcsak innyiban előnyös, hogy ugyanazon számú őrleményhez kevesebb szita kell, tehát a malomban a terület jobban kihasznál­ható, vagyis ugyanazon számú őrlemény feldolgozására kevesebb hely kell, más­részt időt is megtakarítunk, minthogy az sddig használt hengerszitáknál a szitán át nem hullott terményt egy másik [hen­gerszitára kellett vezetni s azt többször, izaz több igépen kellett megismételni. A termény ezen többszöri vezetésének meg­felelő időt és a hozzá szükséges csőveze­:éket ( a találmány szerinti hasábszitánál megtakarítjuk. A találmány lényege közös ferde ten­gelyen megerősített, párhuzamosan egy­násba tolt, különböző [finomságú szita­szövetekkel bevont hasáb- vagy henger­ilakú vázak, melyek egymástól hasíté­cokkal ellátott bádoglemezekkel vannak ílválasztva, úgyhogy a legelső vázba imlő őrlemény keresztülhalad az egyes szita- és bádogtartó vázakon, miközben izitál tátik. A mellékelt rajzon a találmány tárgyá­lak egy példaképpeni foganatosítási Jakja van feltüntetve éspedig az 1. ábra hosszmetszet, a 2. ábra az 1. ábra részben az A—B, részben a C—D vonala szerinti metszete s végül 3. ábra a keresztmetszet részlete na- 45 gyobb léptékben. A közös, kissé lejtősen elhelyezett (a) tengely körül a különböző finomságú (b) szitaszövetekkel bevont, különböző hosszú­ságú és átmérőjű hasábvázak vannak el- 50 helyezve és a (d) karok segélyével az (a) tengelyen megerősítve (3. ábra). Az egyes szövetsziták között bádogból vagy hasonló anyagból készült (e) hasábok vannak el­helyezve, melyek fala több helyen fel [van 55 hasítva és kissé felhajlítva, úgyhogy ezen helyeken az (f) rések keletkeznek. A ha­sábok vagy hengerek a helyenként az (a) tengelyre merőlegesen elrendezett durva (g) szitalapokkal tetszésszerinti számú 60 rekeszre vannak osztva. A hasáb- vagy hengeralakú (c) szitavázaknak a tengely­lyel párhuzamos (h) lécein (i) bádog­kanalak vannak megerősítve. Az egyes hasáb- vagy hengersziták alatt a (k) töl- 65 csérek vannak elhelyezve, melyek a szitált őrleményt rendeltetési helyére vezető (j) csövekben folytatódnak. Az (a) tengely a szerkezet meghajtására szolgáló (1) szíj­tárcsával van ellátva, a szitaszekrény el- 70 lenkező oldalán pedig az őrlemény beveze­tésére szolgáló tölcséres (m) cső van el­rendezve. A készülék működési módja a követ­kező : 75 Az őrlemény az (m) beömlőcsövön át a legkisebb átmérőjű (b) szitára jut s mi­közben azon végighalad, a szita nyílásain áteső őrlemény a szitát körülvevő (e). ha­sábra hull, jníg a szita nyílásain át nem 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom