81149. lajstromszámú szabadalom • Szigetelőház magtermelési célokra

Megjelent j_935. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 81149. SZÁM. — X/h. OSZTÁLY. Szigetelőház magtermesztési célokra. August Knoche-Wallwitz G. m. b. H. cukorrépamag-termelő gazdaság Halberstadtban. A bejelentés napja: 1920. évi augusztus hó 19-ike. A magtermesztő gazdaságokban eddig használatos szigeteló'házak, melyeknek ren­deltetése, hogy a magtermőknek a szél által odafujt idegen virágporral való megterméke­nyítését megakadályozzák, falécekből készül­nek, melyek vagy pergamentpapírral vagy olajospapírral, vagy pedig mull-lal vannak bevonva. Pergament- vagy olajpapír bevonat esetén a szellőztetés, valamint a fényszolgál­tatás oly tökéletlen, hogy a magtermesztés kb. egyharmadára csökken a szabadban való termesztéssel szemben. Ha ellenben csakis mullt alkalmazunk bevonatként, úgy idegen megtermékenyítés ellenében nincs teljes biz­tonság, mivel a mull a hímport átengedi. A jelen találmány tárgyát alkotó szigetelő­ház a fente.mlített hátrányokat kiküszöböli és következő előnyökkel rendelkezik: 1. A hímport nem engedi át, 2. a növények elegendő fényt kapnak, 3. a növény vízszük­séglete szabályozható, 4. a növények a szi­getelőház kinyitása nélkül rázhatok, 5. a szellőztetés elegendő mértékű, 6. hőfokméré­sek a ház kinyitása nélkül eszközölhetők, 7. rovarok nem juthatnak a növényhez, 8. szét­szedhető és könnyen szállítható, 9. a szige­telőházon belül a talaj lazítható, 10. szélnek ellenáll. Mellékelt rajzan 1. ábra távlati képét mutatja a bevonat­nélküli szigetelőháznak, 2. ábra a szigetelőház oldalnézetét be­vonattal, 3. ábra a vízadagolótölcsért, 4. ábra ásót a föld fellazítására. A szigetelőház hossz- és keresztirányú lé­cekkel mezőkre felosztott négy (a) fakeret­ből áll, melyek (b) lábakon állnak és hor­gokkal és (c) fülekkel vannak összekap­csolva, miáltal ezen ház könnyen összerak- 40 ható és nagyobb mennyiségben is kevés he­lyet igényel. Mind a négy keret (d) perga­mentpapírral (2. ábra) van bevonva, mely a keretekhez (e) falécekkel van megerősítve. Az egyik (a) kereten lehetőleg a földhöz 45 közel, az (f) mező pergamentpapír helyett mull-lal, gazéval, batiszttal vagy egyéb szö­vettel van bevonva, esetleg több rétegben, hogy idegen porzók rajta keresztül ne hatol­hassanak. 50 A szigetelőház felül az esővíz levezetése céljából ferde. A (g) tetőrész közepén (i, 1), szellőzőcsatorna van, . melynek alsó fele a szigetelőházba nyúlik bele. Ezen (g) fedő az oldalfalakhoz szintén (c) kapcsokkal van 55 hozzáerősítve. A szellőzőcsatorna, mely fele­részben a fedőből fölfelé kinyúlik, (i) rudak útján van a tető (j) harántrúdjaival össze­kapcsolva, alul, felül pedig egy-egy (k, k) üveglap határolja, melyen át fény juthat a 00 szigetelőházba. A négy függélyes (i) gerenda által határolt csatorna (1) oldalfalai egy­szeres, kettős, szükség esetén háromszoros vagy többszörös mull-lal, vagy hasonló szö­vettel vannak bevonva, míg a tetőnek többi 65 részét olajpapír fedi be. A szigetelőház fel­állításakor az alsó (f) mullfelületet a szél irányától el kell fordítani, mikor is az alsó (f) és a felső (1) mull-falakon át a szellőzés kitűnő. Ezen elrendezés mellett a szellőztető 70 levegő fölül lép be és alul távozik, mikor is a 2. ábrán látható nyilak irányában a belépő levegőnek kétszer kell az (1) mull-falakon keresztülhatolnia, miáltal azok az idegen porzót biztosan visszatartják és azok az alsó 75 (k) üveglapon összegyűlnek. Két átellenes (a) keretben (m) tolóka van vezetve, melynek közepén két vagy több (n)

Next

/
Oldalképek
Tartalom