81139. lajstromszámú szabadalom • Tűzhely és kályhatüzelés

Megjelent 1935. évi június hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALM, 3JR0SAG SZABADALMI LEIRAS 81139. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Tűzhely- és kályhatüzelés. Dr. Kann Albert vegyész, Friedl Walther kereskedő Kraus Tivadar fazekasmester, valamennyien Bécsben. A bejelentés napja: 1921. évi április hó 27-ike. Ausztriai elsőbbsége: 1920. évi szeptembei hó 16-ika. A jelen találmány a tüzelések azon ismert ajtájára vonatkozik, melynél a tüzelésnél répződött hő egy részét, a fűtőerő növelése iéljából, vízgőz fejlesztésére használják fel, nelyet alkalmas módon a tüzelőtérbe vezet­lek be. Az eddigelé ismeretes, jlyfajta berendezé­leknél a gőzfejlesztőket oly huzatcsatornáikba ipítették be, melyek a tüzelőtéren kívül, lletve ezen tér mögött voltak elhelyezve. Ez ÍZ elrendezés ipari célokra szolgáló tüzelé­seknél annyiban helyes, amennyiben a gőz­(enerátorok, melyek különben túl sok gőzt fejlesztenének, ily módon elvonatnak a tűz iözvetlen behatásától. Ennek az elrendezésnek , háztartási tüze­ésekre (kályha, 'tűzhely stb.) való átvitelé­lél kitűnt, hogy az így beépített gőzgenerá­:orok túl lomhán működnek, úgyhogy a űznek a vízgőz útján | való élesztése túl későn következik be, holott éppen háztartási tüze­éseknél fontos, ;hogy lehetőleg gyorsan ér­jék el a maximális teljesítményt. A jelen találmány szerint ezt a célt azál­tal érjük el, hogy a* gőzgenerátor nem mint íddig, a tüzelés mögött fekvő huzatcsatorná­ban, hanem magában a tüzelésben van elren­dezve, még pedig úgy, hogy a tüzelőteret rész­ben körülzáró szekrényt alkot. Ezáltal a ge­nerátort nem csupán a falait nyaldosó égési jázok, hanem a közvetlen lánghatás, illetve a sugárzó meleg is hevíti, úgyhogy a gőzfejlődés begyújtás után hamar megindul. A tűzhöz vezetett vízgőz, illetve az általa képződött vízgáz sokkal korábban fejleszti már a tü­zet, mint azoknál a berendezéseknél, me­lyeknél a gőzgenerátorok egy a tüzelés mö­gött fekvő huzatba vannak beépítve. Az 1—3., illetve a 4—6. ábrák a talál­mány tárgyának jkét foganatosítási alakját 40 példaképpen tüntetik fel. Az 1—2. ábrák a tüzelésen át vezetett függélyes metszetek a 3. ábra A—A és B—B vonala szerint. A 3. ábra az 1. ábra C—C vonala szerinti 45 vízszintes metszetet szemléltet. A 4—6. ábrák hasonló ábrázolásban egy második foganatosítási alakot tüntetnek fel, még pedig a 6. ábra D—D és E—E, illetve a 4. ábra F—F vonala szerinti metszetekben. 50 A gőzgenerátort egy az (O) tűzteret (1. ábra) kétoldalt és hátul körülfogó, patkó­alakú (m) víztartály alkotja. (2. ábra). Az (m) tartálynak a tüzelőtértől • elfordított (n) oldalfalai nem nyúlnak fel a födémig, ha- 55 nem ezen oldalfalak felső szegélye és a fö­dém között (a) rés (marad szabadon, mely­hez az oldalrészek egész szélességben, függé­lyes (2) csatornák csatlakoznak. A (2) csa­tornákhoz ugyanolyan széles, a fenék alatt 60 vezetett (3) csatornák csatlakoznak, melyek a (t) rostély alá torkolnak. A patkóalakú (m) víztartály egyik szárán a kemencefalon át kivezetett (h) töltőtoldat van elrendezve (3. ábra), mely részben fény- 65 áteresztő anyagból készülhet, amikor is víz­állásmutató gyanánt szolgál. A 4—6. ábrákban feltüntetett foganatosí­tási alak az előbbitől csak abban különbözik, hogy a ( belső tartályfalazatok fokozatosan 70 görbülő felületekben mennek át a födémbe, miáltal elkerüljük a víztől nem ^érintett sze­gélyek képződését. A töltó'toldatot ennél a foganatosítási alaknál az (m) tok egyik szá­rához csatlakozó parallelepipedalakú (h) 75 előrész alkotja, melynek mellső oldalán a víz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom