81121. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gázszén pótlására való termékek előállítására

megjeient ivöo. evi junius no i-en. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 81121. SZÁM. — 11/a. OSZTÁLY. Eljárás gázszén pótlására való termék előállítására. Jacobs Károly, kereskedő Hamburgban. A bejelentés napja: 1921. évi március hó 26-ika. Németországi elsőbbsége: 1919. évi július hó 28-ika. Már többször ajánlották a barnaszenek­ből és pedig különösen a brikettezhetőség és fűtőérték tekintetében csekélyebb ér­tékű, csomós vagy darabos szerkezetű 5 barnaszenekből, valamint tőzegből, maga­sabb hőértékkel bíró tüzelőanyagnak előállítását. Ezt pl. kokszolás útján kíván­ták elérni. Azonban ilyen módon is cse­kélyértékű, csak korlátolt területen hasz­.0 nálható kokszot kaptak. Ebből a felisme­résből kifolyólag ajánlották már azt is, hogy az anyag száraz desztillálását akkép­pen vezessék, hogy lényegileg csak víz, szénsav és szénoxid űzessék ki, ellenben 5 a fűtőértéket szolgáltató alkatrészek benne maradjanak az anyagban. Ezt azál­tal akarták elérni, hogy a hőmérsékletet felfelé (pl. 250°-ra) határolták és a mű­veletet ennél a hőfoknál megszakították. 0 Feltaláló megállapította, hogy ez a munkamenet gyakorlatilag nem fogana­tosítható és pedig azért nem, mert azon hőmérséklet elérésénél, amelynél a szén­sav és már kevés szénoxid is távozik, 5 csakhamar exothermikus reakció, vala­mint szabad oxigén elhasználás lép fel és a hőmérséklet betartása vagy süllyesztése egy, gyakorlati és gazdasági okokból ki­vihetetlen hűtés nélkül lehetetlen. Ennek ) folytán, még a hőmérséklet óvatos veze­tése mellett sem lehet egy bizonyos pont elérésekor az alacsony hőmérsékletű kát­rány átmenetelét megakadályozni, úgy­hogy az anyag fűtőértékének legnagyobb ; része elvész. A jelen eljárás szerint ezt azáltal aka­dályozzuk meg, hogy mihelyt a desztillá­tumban kátrányos anyagoknak első részei mutatkoznak, a desztilláló edényt egészen ) vagy majdnem egészen elzárjuk, úgyhogy túlnyomás keletkezhet. Itt is fejlődik ala­csony hőmérsékletű kátrány, azonban, támogatva a keletkező túlnyomás által, a szenesedett maradék a nyersanyag bom-i lásánál képződő gáz- és gőzalakú termé­keket annyira elnyeli, hogy kihűlés után egészen új tulajdonságokat mutató ter­mék keletkezik, amelyet leghelyesebben félkoksznak nevezhetünk. Az így kapott félkoksz gázdús, hosszú lángú és könnyen 50 meggyulladó anyag. így pl. kereken 200 kalóriájú nyerslignitből 6000—6500 ka­lóriájú félkokszot kapunk. Szemben egy, kb. 24—30% széntartalmú jó nyers barnaszénnel, az anyag kb. 63—69% szén- 55 tartalmat és a nyers barnaszén 2% hid­rogéntartalmával szemben kb. 5% hidro­géntartalmat mutat, úgyszintén a nitro­géntartalom is tetemesen fokozódik. Az anyag nemcsak közvetlen tüzelésre bír 60 fontossággal; különösen értékes az még, mint a gázszenek pótlóanyaga és adaléka és a gázműveknek nagyobb mozgási sza­badságot ad az alkalmas gázszénnek gyakran nehéz beszerzésénél. Másrészt 65 nagyobb fűtőértékénél és szilárd szerke­zeténél fogva a barnaszénbányáknak na­gyobb szállítási lehetőséget nyújt és pe­dig annyival inkább, miután a leírt el­járás különösen olyan anyagok számára 70 használható, amelyek nehezen vagy éppen nem brikettezhetők, nevezetesen lignites, csomós vagy darabos szerkezetű barna­szenek számára. Szabadalmi igény: 75 Eljárás gázszén pótlására alkalmas gáz­dús termék (félkoksz) előállítására , barnaszenekből, különösen lignites barnaszénből vagy tőzegből, jellemezve azáltal, hogy a többé vagy kevésbé 80 előszárított anyagot elzárható, leveze­téssel ellátott edényekben először sza­bad levezetéssel addig hevítjük, míg az alacsony hőmérsékletű kátrány első részei átmenni kezdenek, mire a le- 85 vezetést, illetve az edényt egészen vagy majdnem egészen elzárjuk és az anyagot a keletkező túlnyomás alatt tovább hevítjük, illetve az exother­mikus önhevítésnek vetjük alá. 90 Stádium nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom