81092. lajstromszámú szabadalom • Eljárás izopropilalkibarbitursavak előállítására

Megjelent 1935. évi június hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 81092. SZAM. — IV/h/l. OSZTÁLY. Eljárás isopropilalkilbarbitursavak előállítására. F. Hoffrnann-La Roche & Co. Aktiengesellschaft cég Baselben. A bejelentés napja: 1921. évi május hó 24-ike. Svájci elsőbbsége: 1920. évi szeptember hó 17-ike. A dialkilbarbitursavak előállítására szol­gáló legegyszerűbb módszer, mely dial­kilmalonestereknek karbamiddal való kon­denzálásában áll, isopropil-alkilbarbitursa-5 vak előállításánál nem használható. Ha ugyanis a malónesterbe az isopropilcso­portot bevezetjük, akkor a könnyen kép­ződő monoisopropilmalonesternek további alkilálása nem sikerül (lásd E. Fischer és 10 A. Dilthey, Liebigs Ann. d- Chemie 335 (1904) 337. oldal). Ha fordítva járunk el, amennyiben először egy az isopropiltól el­térő alkilcsoportot vezetünk be a maló­nesterbe és ezután a kapott reakciókeve-15 rékre a szokásos módon isopropilhalogeni­det hagyunk hatni, akkor az alkilálás végterméke isopropilalkilbarbitursavak­nak technikai előállítására teljesen alkal­matlan, mert két különböző alkilgyöknek 20 bevezetésénél különböző helyettesítési ter­mékek keveréke képződik, melyeknek el­választása csak jelentékeny nehézségekkel és nagy anyagveszteségekkel sikerül. A dialkilbarbitursavak előállítására 25 szolgáló másik módszer barbitursavas ezüstnek és alkiljodidnak kölcsönhatásá­ban áll (Conrad és Guthzeit, Ber. d. d. chem. Ges. 14, 1881, 1643; 15, 1882, 2849). Ez az eljárás költségességére, valamint a 30 vele elérhető kis termelési hányadra való tekintettel technikai értékesítésére szintén alkalmatlan. A 144432 számú német szabadalmi le­írásból CC—dialkilbarbitursavaknak elő-35 állítására szolgáló eljárás vált ismere­tessé, mely abban áll, hogy C monoalkil­barbitursavak alkiláló szerekkel kezeltet­nek, A cserebomlás elérésére a leírásban felsorolt példák szerint zárt edényekben és az alkiláló szer forrpontját jelentéke- 40 nyen túlhaladó hőmérsékleten dolgoznak. A monoisopropilbarbitursav alkilálásáról a szabadalmi leírásban nincs szó, hanem csak a metil-, illetve etilcsoportnak az etil-, illetve metilbarbitursavba való beve- 45 zetése van felemlítve. Ezen szabadalmi le­írásból tehát nem vehető ki, hogy az iso­propilbarbitursav az alkilálásnál miképen viselkedik. A monoisopropilmalonester al­kilálásánál szerzett, fent említett tapasz- 50 talatok (lásd E. Fischer és A. Dilthey 1. c) valószínűtlenné tették, hogy egy alkilcso­portnak az isopropilbarbitursavba való bevezetése sikerrel járjon. Ezzel szemben azt találtuk, hogy a 55 könnyen képződő monoisopropilbarbitur­savból alkilálás útján zárt edények alkal­mazása nélkül és oly hőmérsékleten, mely az alkiláló szer forrpontját nem múlja fe­lül, jó termelési hányaddal az isopropilal- 60 kilbarbitursavakhoz juthatunk. Az eljárás foganatosítása úgy törté­nik, hogy a monoisopropilbarbitursav al­kálivegyületeire alacsony hőmérsékleten és nyomás alkalmazása nélkül alkilhalo- 65 genidet hagyunk hatni. Az isopropilalkilbarbitursavak terápiai célokra találnak alkalmazást. 1. Példa: 170 sr. isopropilbartursavat 500 sr. 70 8%-os nátronlúgban feloldunk. Ezt köve­tőleg 150 sr. metiljodidot adunk hozzá és a reakciókeveréket 24 órán át 40°-on víz­fürdőben emulgáló kavarás közben hevít­jük. A leválasztott isopropilmetil-barbi- 75 tursavat lehűlés után leszívatjuk és alko-

Next

/
Oldalképek
Tartalom