81065. lajstromszámú szabadalom • Kalásszemelő

Megjelent 1935. évi június hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 81065. SZAM. — X/a. OSZTÁLY. Kalászemelő. Hahn Hermann, gazda Blumbergben. A bejelentés napja: 1920. évi december hó 21-ike. Az ismert kalászemelőknek hátránya, hogy egyenlőtlen talaj esetén a talajba ütköznek és ezáltal a talajt feltúrják, mi gyakran vezet üzemzavarokra azáltal 5 hogy a feltúrt föld az aratógép kései közé jut. Ez megakadályozza az előremozgást, sőt gyakran a kalászemelő is elhajlik, mely utóbbi körülményt megfelelő erős méretezéssel igyekeznek elkerülni. Amel-10 lett az eddigi kalászemelők nem ragadják meg az összes kalászokat, mivel a kalászemelőnek hegye, melyet fenti hátrányok elkerülésére kissé magasabbra szeretnek beállítani, merev megerősítése folytán nem 15 süllyedhet be a talajmélyedésekbe. Jelen találmány tárgya, azáltal szünteti meg fenti hátrányokat, hogy a kalászemelő hegyét a talaj egyenlőtlenségeihez alkalmazkodó képességgel látja el. 20 A rajzon 1, 2. ábrák a kalászemelőnek oldalnézeteit kétféle munkahelyzetben, 3. ábra felülnézetet, 4—7. ábrák részleteket mutatnak. A kalászemelő az (1) emelőrúdból a (2) 25 rúdból, az (5) sarúszerű toldattal ellátott vízszintes (4) szárából a (4, 17, 18) megerősítő háromszögnek, a (10) csúszósarút hordó (3) rúdból és evvel, valamint a (2) rúddal (14, 15) csuklók útján összekap-30 csolt (13) könyökdarabból áll. A sarúszerű (5) toldattal ellátott vízszintes (4) szárat az aratógép újjhegyei fölé toljuk és a (7) újjmegerősítőcsavarral az aratógép ujjgerendájára erősítjük. A (6) kiszé-35 lesedés folytán a kalászemelő szilárdan ül ezen gerendán. Az (1) emelőrúd (12) csukló útján mozgékonyan kapcsolódik a (2) rúddal, másik végével pedig a (8) ház (26) üregének támaszkodik (1. és 6. áb-40 rák). A (26) üreg méretei és berendezése folytán az (1) emelőrúd és (10) csúszósarú viszonylagosan föl és le mozoghatnak, míg oldalirányban az (1) rúd a sarához képest nem mozoghat, mivel ebben az üreg oldalfalai akadályozzák. 45 A (13) könyökön (16) csődarab van, (1, 4. és 5. ábrák) mely egyfelől a (22) rúgót tartalmazza, másfelől pedig a (4, 17, 18) megerősítő háromszög (4) szárát hordja. A (23) vezetőtárcsában és (24) szemben 50 ágyazott (19) beállító csavarorsón ülő (20) szárnyas anyával, a (22) rágó beállítható. A (13) könyökkel a (14) csuklóval öszszekapcsolt (3) rúdnak mellső végén ív- 55 alakú (10) csúszósarúja van (1, 6. és 7. ábrák), melynek (9) hegye fölfelé irányul. A (10) csúszósarú felső részén van a már említett hátrafelé nyitott (8) ház, mely az (1) emelőrúdat tartja és vezeti. Ha a 60 (9) hegy a talajba ütközik, úgy ennek nyomása továbbítódik a (13) könyökdarabon levő (22) rúgóig, mely összenyomódik, miáltal a (13) könyökdarab és (10) csúszósarú közötti (14) csukló lesüllyed, 65 ami a csúszósarú felfekvési pontjának hátrafelé való eltolódását eredményezi, amivel a (9) hegynek emelkedése jár. Mihelyt a (9) hegy a talaj fölé emelkedett, azonnal megszűnik az erősebb talajellen- 70 állás okozta nyomás és a (22) rúgó ismét kitágulhat, miáltal a (14) csukló megemelkedik és a (9) hegy kezdeti helyzetébe visszatér. Minél erősebb a talajellenállás, annál nagyobb mértékben emelkedik 75 a (10) sarának (9 hegye. A (13) könyökdarabnak alsó szárát célszerű, minél hosszabbra készíteni, miáltal a (14) csukló igen nagyfokú mozgékonyságot nyer. Az (1) emelőrúd hátul van 80