81056. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aknakemencékben zsugorodásig kiégetendő finom ércpornak,torokpornak kovatörmeléknek és efféléknek finom tüzelőanyaggal való keveréséből készült csomóknak előállítására

Megjelent 1935á. évi jvmius hó 14-én. MAGYAR KIRÁLYI <j||3Í| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 81056. SZÁM. — XH/d. OSZTÁLY. Eljárás aknakemencékben zsugorodásig kiégetendő finom ércpornak, torokpor­nak, kovatörmeléknek és efféléknek finom tüzelőanyaggal való keverékéből készült csomóknak előállítására. Giesecke Károly, mérnök, Bad-Harzburg-ban. A bejelentés napja: 1930. évi december hó 31-ike. Elsőbbsége: 1917. évi december hó 20-ika. Ha finom ércport, torokport, kovatörmelé­ket és efféléket azáltal alakítunk át olyan szilárd darabokká, melyek a nagyolvasztóba való beadagolásra alkalmasak, hogy azokat 5 előbb brikettszerű darabokká alakítjuk, az­után ebben az alakban, finom szemcséjű tü­zelőanyaggal (kokszdarával) együtt, aknake­mencébe (agglomerálókemencébe) tesszük úgy, hogy a finom tüzelőanyag az egyes érc-10 tömbök (brikettek) közt lévő hézagokat ki­töltse, akkor az a hátrány mutatkozik, hogy a kemencében uralkodó erős légáramlás az érctömbök (brikettek) közt fekvő finom tü­zelőanyag egy részét magával viszi. Ennek lo tüzelőanyagveszteség és a kemence egyenlőt­len égése a következménye. Durva szemcséjű tüzelőanyag használata viszont magában véve nem tanácsos. Megkísérelték ezért, hogy a szükséges tü­-0 zelőanyagot már eleve beágyazzák az érc­tömbökbe (brikettekbe), mikor is az ilyen, fi­nom ércpor vagy efféle, finom tüzelőanyag­por és kevés víz keverékéből álló brikettek előállítására nagy, formasajtókkal előállított 25 nyomást használtak (úgyn. száraz sajtolás). Az így készült alakdarabok azonban szétes­tek az aknakemencében (agglomerálókemen­cében), tehát nem feleltek meg céljuknak és a kemence üzemét megzavarták. Ezt a szét-30 esést az a hírtelen hőfoknövekedés okozza, melynek az alakdarabok az aknakemencében (agglomerálókemencében) ki vannak téve, továbbá azoknak a nagy nyomás folytán rendkívül tömött álladéka (struktúrája), 35 mely csak szük likacsokat és csatornákat hagy bennük nyitva, mely utóbbiakon át a képződő vízgőz eltávozhat, úgyhogy az alak­darabok szétroskadása következik be. A jelen találmány már most abból áll, hogy bár itt is bekeverjük a formadarabokba a fi- 40 nom tüzelőanyagot (kokszdarát), azonban itt elihez a keverékhez egyrészt tetemes mennyi­ségű vizet teszünk, mely elpárolgása folytán maga is tágas üregeket létesít az alakdara­bok belsejében, másrészt pedig, hogy köldök- 45 sajtó helyett más célokra, például a tégla­gyártásnál használt szalag vagy nedves saj­tót használunk, hogy az alakdarabok, az ilyen sajtó kisebb nyomása folytán elég lika­csosak maradjanak arra, hogy a vízgőzt el- 50 távozni engedjék. Igen alkalmasak erre a célra az ismert szalagsajtók, minthogy a fent említett formasajtók amúgy sem használha­tók nagy víztartalmú, tehát többé-kevésbé pépes sajtolandó anyagnál. Tehát az úgyne- 55 vezett nedves sajtoló eljárás lép itt a száraz sajtoló eljárás helyébe. Megjegyzendő még, hogy a formadarabokban foglalt kokszdara vizet felszívó hatást fejt ki, úgyhogy a for­madarabokhoz igen tetemes mennyiségű víz 60 adható, melyet azok mohón vesznek/ fel. Ezen eljárás szerint például finom ércport és kokszdarát keverünk össze 10:1 vagy 12:1 arányban és azután 30—35% vizet teszünk ehhez a keverékhez. Agyagvágókészülékben 65 végzett jó átkeverés után a pépes masszát szalagsajtóba (téglasajtóba) tesszük, amely­ből tetszőleges töredékben kihulló szalag­darabokat azután az aknakemencébe tesszük, ahol azokat ismert módon, zsugorodásig me- 70 legítjük. Tüzelőanyag további hozzájuttatá­sára nincs szükség ekkor, aminek az az előnye van, hogy csak egy tüzelőanyag­bevezetőszerkezet szükséges, mert az akna­kemencét csak a formadarabokkal kell meg- 75 tölteni és nem még külön tüzelőanyaggal is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom