81050. lajstromszámú szabadalom • Hódfarkú tetőcserép

Megjelent 1935. évi június hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 81050. SZÁM. — VÍII/b. OSZTÁLY. 10 Hódfarkú tetőcserép. Gál Ármin, a „Hódmezővásárhelyi első gőztégla- és cserépgyár r. t. igazgatója, Hódmezővásárhelyt. A bejelentés napja: 1921. évi szeptember hó 15-ike. Jelen találmány tárgyát közönséges hód­farkú tetőcssrepekre vonatkozó újítások ké­pezik, amelyek mindegyike közrehat abban az irányban, hogy a cserépfödél vízmentes le­gyen. A találmány oly egyszerűen oldja meg a vízmentesítés feladatát, hogy a tetőcsere­pek továbbra is szalagsajtóval gyárthatók. Az egyik újítás lényegileg abban áll, hogy a cserép testéből váltakozva egyoldali a felső hosszéle mentében, másoldalt pedig az alsó hosszéle mentében egy-egy léc áll ki, úgy hogy a szomszédos cserepek hosszlécei tégla­kötésszerűen egymásra lapolódhatnak. Kö­zönséges hódfarkú tetőcserepeknél a szom-15 szédos cserepek érintkezőélén egy-egy át­menő légrés keletkezik, ami a vizet átereszti. Az ilyen cserepekkel éppen ezért duplán, azaz érintkezőéleivel egymáshoz képest eltolt két cserépréteggel kell fednünk a tetőt, hogy víz-20 mentességet érjünk el. Jelen találmány sze­rint már most a légrés egy cseréprétegben is téglakötésszerűen megtörik és ezért magában is por- és vízmentessé válik, úgy hogy egy­szeres födéssel is már vízmentességet érünk 25 el, ami dupla födéssel még fokozódik. Ismeretesek ugyan tetőcserepek, amelyek­kel egyszeresen is lehet fedni, azonban ezek különleges hornyolásokkal vannak ellátva, rendszerint csupán egyenkint sajtolhatok és 50 nyers állapotukban különleges tartókereteket igényelnek. Ezekkel szemben a jelen talál­mány tárgyát képező újítással a tetőcserép továbbra is szalagsajtolóval ugyanoly egysze­rűen gyártható, mint a legközönségesebb hód­farkú cserepek és még a tartókeretek is ugyanolyan egyszerűek maradnak, mint ami­lyeneket a legközönségesebb hódfarkú csere­pekhez használunk. A tulajdonképpeni fedő­munka sem változik semmit sem, mert az új 35 40 tetőcserepeket ugyanúgy rakhatjuk és szögez­hetjük és ugyanúgy készíthetjük szögező­lyukkal, vagy anélkül, mint az eddig ismere­tes ilynemű cserepeket. A következő újítás lényegileg abban áll, hogy a cserép külső síkja a hosszélektől be- 45 felé keresztirányban vályúszerűen bemélyed a cserép hosszában. így a tetőn az esővíz el­húzódik a cserepek érintkezőéleitől, ami ma­gában is elősegíti a fedés vízmentesítését, a már részletezett gyártási, stb. előnyök pedig erre az újításra is érvényesek. A találmány egyéb részleteit az idetartozó vázlatos rajzok nyomán írjuk le közelebbről, amelyek az új cserepek kiviteli példáit tün­tetik fel. 1. és 3. ábra egy-egy cserép fölülnézete. 2. és 4. ábra egy-egy cseréppár kereszt­metszete. 5. ábra egy fedésrészlet fölülnézete. Az (1) hódfarokkal ellátott (2) cseréptest váltakozó (3) felső és (4) alsó hosszlécei leg­jobban a 2. és 4. ábrákból láthatók, amint a szomszédos cserepek ékei egyszerű összetolás­sal egymásra lapolódnak a cserép húsvastag­ságon belül. A 3. ábrából, valamint a 4. ábra bal olda­lán látható cserép külső síkjában vályúszerű bemélyedés van, aminek (5) legmélyebb vo­nala a cserép középvonalában esik. Az ilyen cserepekkel úgy fedünk, hogy az egymás alatt következő cserépsorokban az (5) mély­vonalakat eltoljuk az érintkezőélekhez képest, mert máskülönben az egyik cserép vályúja éppen az alatta következő érintkezővonalra zúdítaná a vizet. Jelen találmány szerint azonban úgy is ren­dezhetjük a dolgot, hogy a vályúszerű bemé-50 55 60 65 70 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom