80995. lajstromszámú szabadalom • Szabványtéglákból álló üreges fal

Megjelent 1933. évi május hó 25-én. MAGYAR KIRÁLYI ^jjj^ SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 80995. szám. VIII/a. OSZTÁLY. Szabványtéglákból álló üreges fal. ECKERT FRITZ FŐMÉRNÖK WETZLARBAN ÉS LESSING KÁROLY FRIGYES MÉRNÖK SCHÖNBERGBEN. A bejelentés napja 1921 julius hó 13-ika. Takarékos építkezések elérésére ajánlották már szabványtéglákból álló üreges falak építését, melyeiknél a téglák élükön állnak ós ugyancsak élükön álló harántkötőtéglák vannak alkalmazva, melyek azonban minden sorban egymás fölött foglalnak helyet, úgy hogy függőlegesen végigmenő aknák keletkeznek. Az ilyen épít# kezesi módnál az igen mély üregeikbe behulló vakolat egyáltalán nem, vagy csak nagy fáradsággal emelhető ki, azonkívül az egész emeletmagasságnyi aknákban oly légkeringés állhat be, .mely a szándékolt hővédelemre nem előnyös. Egy másik ismert építkezési módnál a lapos ós az élére állított téglasorok szabályosan váltakozva vannak elhelyezve és a szabványtégllák helyett különlegesen méretezett téglák kerülnek alkalmazásra, míg a függőleges haránltkötőtéglák teljesen hiányoznak. Ez az építkezési mód jelentékeny tégla- és vakolatmennyiséget igényel. A találmányt képező, szabványos téglákból álló üreges fal a fenti hátrányokat kiküszöböli. A fal az első helyen említett építkezési módtól abban különbözik, hogy a harántkötőtéglák nem valamennyi sorban állnak egymás felett, úgy hogy nem képződhetnek függőleges aknák, de ezzel szemben az egész üreges tél" lapjukon fekvő teljes kötőtéglasorok által vízszintes Csatornákra van osztva. Ezáltal azt érjük cl, hogy az üregekbe beeső vakolatot azonnal ki is emelhetjük, ami a takarékos építkezésnél fontos. Ezenkívül a csekély légmozgás folytán jobb hővédelmet érünk el. A másodsorban említett építkezési móddal szemben a találmányt képező üreges falnál téglában és vakolatban megtakarítást érünk el azáltal, hogy a lapjukon fokivő kötőtéglasorok nem váltakoznak minden álló futósorral, hanem egymástól csak bizonyos távolságokban vannak elrendezve, míg egyébként a harántkötésről egyes függőleges harántkötőtéglák útján gondoskodunk. A mellékelt rajzon az 1. ábra egy téglavastagságú üreges épületfal belső sarka van távlati képben feltüntetve, a 2. ábra ennek felülnézete, a 3. ábra pedig egy másfél tégliavastag^ ságú üreges falsorok hasonló felülnézete. A fal külső és belső (al, a-2) héjában élükre állított szabvány téglák bizonyos vízszintes távolságban a (d) harántkötőtéglák által vannak egymással összekötve. Bizonyos függőleges távolságokban a vé-