80973. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mesterséges gyanták előállítására

/ • Megjelent 1923. évi május hó 1933-én. Pl MAGYAR KIRÁLYI J||p SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 80973. szám. IVh/l. OSZTÁLY. Eljárás mesterséges gyanták előállítására. CHEMISCHE FABRIKEN WORMS AKTIENGESELLSCHAFT CÉG MAJNA/M FRANKFURTBAN. A bejelentés napja 1920 december hó 18-ika. Németországi elsőbbsége 1919 március hó 31-ike. Ismeretes, liogy a telítetlen szénhidrogé­nek, a kumaron és inden, koncentrált kén­savval való kezeléssel olyan gyantaszerű polimerizációs termékekké alakítjhatók, amelyek, mint mesterséges gyanták a lakkiparban fontos szerepet játszanak. Az ilyén mesterséges gyanták kiindulási anyaga gyanánt eddig kizárólag a kőszén­kátrány deszitilláilásánál kapott, 160—185 forrpontú nehézbenzól-frakciókat használ­ták. Mi már most azt a figyelemreméltó megfigyelést tettük, hogy a karbólolajóik­nak és kreozotolajoknak 190° C. fölött forró, kumaron- és indenmentesi kőszén­kátrány frakcióiból is lehet koncentrált1 , kénsavval való kezelés utján technikailag igen értékes gyantákat előállítani, ame­lyek ugyanolyan tulajdonságúak, mint a kumarongyant'a és a lakk-iparban éppen úgy alkalmazhatók, mint ez utóbbi. Már ismeretes ugyan, hogy a kumaronnak és indénnek ezen kőszénfrakciókban kimuta­tott és részben szintetikusan előállított ho­mologjai hasonló polimerizációs tüneteket mutatnak, mint maguk ezen szénhidrogé­nek, gyakorlati alkalmazást azonban ezen felismerés még nem talált. A jelen eljárás kiindulási anyaga gya­| uánt olyan magas forrpontú kőszénkát­rány-frakciókat használunk, amelyek is­mételt frakcionáláisnáíl 190°-tói 240°-ig menő forrási intervallumot mutatnak. Ezen olajokban aránylag nagy mennyi­ségben előforduló naftalint előzőleg cél­szerűen fagyasztással eltávolítjuk. Az így kapott naftalinban szegény olajokat al­kaliákkal való extrahálással megszabadít­juk a savanyú kátrányolajoktól, azután ismert módon koncentrált kénsavval gyan­tásítjuk és a képződött gyantákat a nem polimerizált olajok ledesztiHálása útján elkülönítjük. Az ilyen módon kapott homolog kuma­ron-, illetve indengyanták kémiai és fizi­ka i tekintetben hasonlóképen viselklednek, mint a normális kumaron-, illetve indeii­gyanta, azaz ugyanolyan a szinülk, old­hatóságuk, keménységük, stb. Ezen anya­gok világosságra egészen világosbarna szintiek és dacára a szigetelésüknél el nem kerülhető magas hőmérsékleteknek, nagy fényállóságot mutatnak. Fényállóságuk te­temesen jobb, mint az indengyantáé, amely tudvalevőleg nagyon fényérzékeny; sőt a fényállóiság ezen homolog gyanták­nál még akkor is fennáll, ha olvadási pontjuk 100° C.-on felül van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom