80970. lajstromszámú szabadalom • Aknakemence nagy gáz- és nedvességtartalmú tüzelőanyagokhoz

Megjelent 1933. évi május hó 25-én. MAGYAR KIRÁLYI IHg SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 80970. szára. II/c. OSZTÁLY. Aknakemence nagy gáz- és nedvességtartalmú tüzelőanyagokhoz. BERGMANS RUDOLF MÉRNÖK CHARLOTTENBURGBAN. A bejelentés napja 1921 március hó 26-ika. Németországi elsőbbsége 1918 november hó 12-ike. A találmány tárgya aknakemeuce, mely kiváltképpen csekélyebb értékű tüzelőanyagok, mint barnaszén, turfa, széniszap és más hasonlók elégetésére szolgál és melynél az elégés úgy megy végbe, hogy a tüzelőanyagot elgázosítjuk és a keletkezett gázt magában a kemencében elégetjük. A találmány értelmében az aknakemence felső része egy falnyelv segélyével két egymással közlekedő térre van osztva. Az egyik tér szolgál a friss tüzelőanyag felvételére és elgázosítására; a keletkezett gázokat és gőzöket egy, gázfejlesztő készülékeknél szokásos légszivattyú kiszívja és a kemence alsó részében levő rostélyhoz nyomja. A gáztalanított tüzelőanyag — a koksz — lefelé sülyed, a rostélyra jut és itt elgázosíttatik. A rosfély fölött létrejövő gázkeverék a második kamrába áramlik, itt a keverékben foglalt éghető alkatrészek kivülről bevezetett levegővel elégettetnek. A rajz a találmány szerinti aknakemencének két egymásra merőleges függélyes metszetét mutatja. A választott kiviteli példa egy tűzcsöves kazánfűtésre szolgál. Az aknakemence felső részét az (1) falnyelv két (2 és 3) térre osztja, melyek egymással közlekednek. Ezen kamrák | alatt látjuk a kemence (4 és 5) rostélyait. Az (5) rostély főképpen a hátratolt salak felvételére szolgál. A tüzelőanyag bevezetése a (6) töltőnyiláson át történik. Üzem közben a (2) tér tüzelőanyaggal van megtöltve, a rostélyon elkokszosított tüzelőanyag fekszik, mely az (1) falnyelvig felér. Oly magas a (4) rostélyon nyugvó tüzelőanyagréteg, hogy a szén szénmonoxiddá gázosíttatik el. Az aknakemencében fejlődött meleg hatására a friss tüzelőanyag a (2) térben gáztalaníttatik és clkokszosítva a (4) rostélyra sülyed. Az elgázosítás időszakában a (8) légszivattyú a keletkezett vízgőzöket és égési gázokat kiszívja. Ezt a légsugárszivattyút az a levegő tartja üzemben, mely a rostélyon fekvő szén elégéséhez és elgázosításálioz szükséges. A kiszívott gázok és gőzök a (9) csövön és a (10) nyíláson át a (4) rostély alá vezettetnek (lásd 2. ábra). A vízgőzök és az éghető gázok az égési levegővel együtt a rostélynyílásokon át a (4) rostélyon égő és izzó kokszrétegbe kerülnek és itt szénoxiddá és hidrogénné alakulnak át. Ily módon a tüzelőanyag szilárd szélijéből keletkező gázok felgazdagíttatnak. A (4) rostély fölött létrejövő gázkeverék a (3) térbe távozik, itt a keverékben fog-