80938. lajstromszámú szabadalom • Tésztaárúk és hasonlók készítésére szolgáló sajtó

Megjelent 1923. évi május hó li-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 8(3938. szám. X/j. OSZTÁLY. Tésztaárúk és hasonlók készítésére szolgáló sajtó. GEBRÜDER BÜHLER CÉG UZWILBEN. A bejelentés napja 1921 julius hó 30-ika. Svájci elsőbbsége 1920 október hó 14-ike. A jelen találmány tésztaárúk és hason- | lók készítésére Szolgáló sajtóra vonatkozik, melynél a sajtolótérben lévő, sajtolással alakítandó anyagot, sajtolódugattyiival, nyomás alá hozzuk és alakítónyilásokon sajtoljuk keresztül. Míg az eddig ismert ilyen fajtájú sajtóknál az alakítónyilásokat tartalmazó szájdarab hasznos felülete kisebb, vagy legfeljebb ugyanolyan nagy, mint a saj tolódugattyú homloklapja, addig a jelen találmánynak megfelelő sajtónál az említett szájdarabnak ez a hasznos felülete nagyobb, mint a saj tolód ugattyú homloklapja, azon célból, hogy nagyobb szánni alakitónyilást kapjunk a tésztaárúk kitolására. Ismeretesek már olyan sajtók, melyeknél a sajtolótér a szájdarab felé bővítve van; ott azonban csak arra szolgál ez a bővítés, hogy az alakítónyilásokat,, a tésztaárúk kedvezőbben végezhető kitolása céljából, egymástól nagyobb távolságokban lehessen elrendezni. Emellett ott a szájdarab hasznos felülete nem nagyobb, mint a dugattyú homloklapja. Azonkívül ezek az ismert berendezések továbbító csigás és nem dugattyús sajtókra vonatkoznak. A mellékelt rajzon a találmány tárgyá| nak egy foganatosítási példája hosszmetszetben van bemutatva. Itt (1) jelöli a saj tolódugattyút, mely önmagában véve ismert módon hajtható. A hajtás nincs feltüntetve a rajzon. A sajtolóteret (2) és a szájdarabot, mely a (4) alakítónyilásokat, tartalmazza (3) jelöli. A sajtolótér, melynek keresztmetszete a dugattyúútnak megfelelő részén, a dugattyúénak felel meg, (5)-nél lefelé bővül, úgy hogy a (3) szájdarab hasznos felülete nagyobb, mint az (1) dugattyú alsó homloklapja. A szájdarab hasznos felületének itt, azt, a felületét nevezzük, melyet nem takarnak el felfekvő felületek és effélék és mely nem használható fel alakító nyílások elhelyezésére. A most említett építési mód azon az új felismerésen alapszik, hogy a nyomás alatt álló tésztában a nyomás eloszlása minden oldal felé egyenlő és hogy a tészta hasonló törvények szerint mozog a sajtóban, mint aminők folyadékokra érvényesek. Eszerint a szájdarabfelület valamennyi pontján azonos kifolyási sebességeket kapunk, mimellett ez a kifolyási sebesség ugyanaz, mint aminő olyan szájdarabnál lenne, melynek hasznos felülete