80895. lajstromszámú szabadalom • Gyors szárítóeljárás frissen kicsapott cellulózeszálakhoz

Megjelent 1923. évi április lió 20-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS p 80895. szám. XIV/a. OSZTÁLY. Gyors szárítóeljárás frissen kicsapott cellulózaszálakhoz. DH BRONNERT EMIL TANÁR, IPAROS M ÜL HA US E N B E N (ELSZÁSZ-LOTHARINGIA). A bejelentés napja 1920 április hó 23-ika. Ismeretes, hogy nagy különbség van a | frissen kicsapott cellulózaszál szárítási ideje és az olyané között, amelyed az első szárítási folyamat után újból átitatunk vízzel és különben teljesen azonos szárítási feltételek mellett, amilyenek a hőmérsék­let és a légváltás, szárítunk. Ennek az az oka» hogy a víz az egyszer megszilárdult míiselyemfonalakból sokkal gyorsabban diffundál ki, mint abból a kolloidos képződ­ményből, melyet a frissen kicsapott szál alkot, vagy akár abból a képződmény­ből, mely a szárítás előrehaladtával a szilárd testhez közeledik. A friss sizá 1 diffuzióelhnállása, mely a vizet a felülettől távoltartja éf> a szilárd hahnazállapothoz közeledő szál hajcsöves ellenállása egyképpen késleltető hatást fej­tenek ki. Növekszik azonban a vizet a s/.ál felüle­tére hajtóerő, minél nagyobb a különbség a szál felszínének és a belsejének a nedves­ség tartalma között. Minél gyorsabban vonjuk el a vizet a szálfelületről és minél szárazabban tartjuk azt, annál gyorsabban megy végbe a szálban levő víz elpárolgása. Ezen megfontolások nem elegendő mér­tékben való figyelembevétele volt egyebek között az oka annak, hogy eddig az ilyen szálakhoz, melyek többnyire üveghenge­rekre, kartoncsévékre, vagy más effélékre voltak aránylag vékony rétegben felcsé­vélve és mintegy 60" meleg, szellőztetett helyiségekben felhalmozva, az eddigi ke­véssé gazdaságos és hosszadalmas szárító­berendezéseket használták. Gondoltak ugyan arra is, hogy a felhal­mozást különböző kamrákban végezzék és az egyik kamrából kilépő és a víz elpárol­gása következtében lehűlt levegőt a to­vábbi elpárologtatásra és egy következő kamrában újabb vízfelvételre való alkal­massá tétel céljából újabb felhevítés útján hasznosítsák. Természetesen az ellenáram elvét is alkalmazták, de a szárítási eljárás napokig tartott és már ezért sem volt gaz­daságos. A más utakból való húzódozás alighanem arra vezethető vissza, hogy a lágy szál szine igen gyorsan elváltozott és megbar­nult, hasonlóan a forró vassal érintett fe­hér pamutkelméhez, amivel az illető he­lyeken megfelelő festőanyagokkal való kifestés útján kimutatható kémiai elválto­zás járt, amely gyakran igen kellemetlen volt, ha az illető szál valamelyik fűtőtest-

Next

/
Oldalképek
Tartalom