80833. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fogcementek előállítására

Megjelent 1923. évi április lió 7-én. MAG YA R KIR ÁLYI g|§gf SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 80838. szám. IVh/2. OSZTÁLY. Eljárás fogcementek előállítására. DR

SCHIFF SALLY VEGYÉSZ BÁDEN-KARLSRUHEBEN. A bejelentés napja 1919 julius hó 8-ika. Németországi elsőbbsége 1917 május hó 5-ike. Fogak tömésére használatos masszák kémiai összetételük szerint 5 csoportra oszthatók: 1.' klorcin kcem entek, 2. cinkszulfátcementek, 3. ci nkoxydf oszf á tcementek, 4. szilikátceméntek és 5. porcelian- és iivegtömések. A keménység fokozása céljából a négy első csoporthoz kovasavat és porított üveget, valamint porcellánlioz hasonló porított olvasztószereket adnak, ezek a hozagok azonban égy működnek, mint a kavics a betonban »'s csak olyan mechanikai keverékanyagokat képeznek, amelyek saját keménységük folytán a keverék keménységét fokozzák. A porcellán-és üveg-tömések, úgy mint a porcellán és üveg, ömlesztési termékek és ezekhez hasonló módon készülnek. Szilikátcementek alatt azok a masszák értendők, amelyek poralakban szilikátokat, poliszili kátokat és a nátrium, káliumnak, lithiuomak, kálciumnak, magnéziumnak, stroneiumnak, alumíniumnak, cinknek és berilliumnak oxidjait, úgyszintén ezen fémeknek borátjait, foszfátjait, Wolframátjait és molibdátjait tartalmazzák. Ezen por foszforsavakkal és ezeknek savanyú sóival plasztikus maszszákat alkot, amelyeket rövid idő alatt megkeményednek, azonban megkeményedés után éppen úgv, mint a cinkoxid-foszfátcementek, még hosszú ideig savat adnak le. Ez a sav elválasztás azonban nagyon hátráltatja az alkalmazást, mert a foghús megbetegedését okozza. Ennek megakadályozása végett bázi&QS cinkoxidvegyületeket kell a tömések alá helyezni. A savelválasztás abból magyarázható, hogy a foszforsav nem kémiai kötésben, hanem csak mint adszorpció van' jelen. Abból a gondolatból kiindulva, hogy a foszforsavat akképpen kössük le, hogy az, reakcióképes kovasavval találkozva, ezzel, úgy mint a foszforsav a molibdénsavval, vegyületeket alkosson, a kovasavat az új eljárás szerint sohasem alkalmazzuk Si02

alakjában, hanem mint hidridet. A kötés ekkor, úgy látszik, a következő egyenlet szerint megy végbe: x H4

SiO< + y Hs

P04

=(H4

Si04

H„ POJ. xy nx n -|-H2

0. Ez a polikovafoszforsav azon ismert porokkal, amelyeket fent említettünk, képezi a szilikáteementeket, tehát olyan vegyületeket, amelyek nem választanak el savat és igen nagy keménység mellett nagy állandóságot mutatnak alkalikus és savanyú folyadékokkal szemben. A por összetétele szerint nagy áttetszőséget mutató cementeket lehet előállítani. A jelen találmány szerint a kovasavat kolloid alakjában és pedig mint solt, hidrogelt, acetogelt vagy alcogelt alkalmazzuk. A kolioidos kova savat vagy a porhoz adjuk és ezt aztán keverjük a foszforsavas folyadékkal vagy pedig az oxidokat, szilikátokat vagy poliszilikátokat, (poro-