80826. lajstromszámú szabadalom • Céltábla

Megjelent 1933. évi március lió 30-án. • MAGYAR KIRÁLYI n[ SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 80826. szám. XIX/c. OSZTÁLY. Céltábla. SCHLAUCH LŐRINC, VYDRA JAROSLAV ÉS FORMÁGYI KÁROLY MAGÁNHIVATALNOKOK BUDAPESTEN. Bejelentés napja 1920 október hó 26-ika. Ismeretesek már oly céltáblák, ame­lyeknél a találatot a lövőállásban mecha­nikai vagy villamos jelzőberendezéssel jelzik. A jelen találmány tárgya az ily­fajta céltáblák tökéletesítésére vonat­kozik. Az eddig ismert ily céltáblák (1. és 2. ábra) többnyire az (1—6) gyűrűkre meg­osztott mezőkből állottak, amelyek mind­egyike a golyó általi találatkor egy-egy (k) kontaktust zárt. E kontaktussal oly áramkör jött létre, amelybe egy az illető körgyűrű számát hordó (sz) számlap­megvilágító izzólámpa volt bekapcsolva. Az ily céltáblával a lövőállásban meg leheti állapítani, hogy a találat a köz­ponttól sugárirányban milyen messzire esett. A rajzon pl. a 4. gyűrűt érte talá­lat; ekkor a (B) áramforrásból kiinduló nyilaknak megfelelő áramkör zárul. Ha azonban pl. lőfegyverek belövésé­ről, vagy katonai lőgyakorlatról van szó. ekkor az ily céltábla több okból már nem használható. A 3. ábrán példaképen egv oly céltáb­lát látunk, amely lőfegyverek belövésé­nél használatos. , , Ez esetben már nem felel meg a fen­tiekben ismertetett jelzőkészülék, amely­ről csak azt olvashatjuk le, hogy a talá­lat az 1., 2., 3. stb. körgyűrűt erte, hanem itt már pontosán* tudnunk kell, hogy a találat a központtól jobbra, balra, illetve a központnál magasabban vagv alacso­nyabban fekszik. Ugyanazt követeljük oly céltáblánál is, mint amilyent pl. a 4. ábrán (szemlél­tettünk vázlatosan és amelv katonai tanuló céltábla gyanánt szolgál. "Eízen az ábrán pl. a (2) körgyűrűben három ta­lálat (I.. II., III) van berajzolva, ame­lyek a központtól egyforma távolságban feküsznek, hatásukban azonban egymás­tól igen eltérnek. Ha tehát ily célokra használható cél­táblát akarunk szerkeszteni, úgy ezt úgy kell kiképeznünk, hogy a lövőállásban nem csak a központi sugárirányú távol­ságot olvashassuk le, hanem egész pon­tosan megállapíthassuk a találat pontját. E célt elérhetnők pl. úgy is, hogy a céltábláit nem csak körgyűrűkre osztjuk, hanem kisebb elemekre, amelyek mind­egyikétől egy-egy jelzővezeték visz a lő­állásba, pl. egy-egy jelzőlámpa áram­körét alkotva. Ezzel azonban igen sok vezeték válik szükségessé és ha tekin­tetbe vesszük, hogy katonai gyakorló

Next

/
Oldalképek
Tartalom