80824. lajstromszámú szabadalom • Optikai prizma derékszögek kitűzésére
Megjelent 1933. évi március lió 30-án. • MAGYAR KIRÁLYI Wjj& SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 80824. szám. VII/a. OSZTÁLY. Optikai prizma derékszögek kitűzésére. STÜTZER RUDOLF MÉRNÖK WETZLARBAN. A bejelentés napja 1920 november hó 6-ika. A 2. ábrán feltüntetett prizma oly sugármenetet mutat, mely a (C és D) felületeken kétszer visszaverődik, úgy, hogy a be- és kilépő sugarak egymással derékszöget zárnak be. A sugaraknak ezt a kitérítését használjuk fel jelen prizmánál is derékszögeknek a kitűzésére. Igen használható prizmát kapunk különösen akkor, ha a szögek viszonya egymáshoz a következő: 1. a -f-3 = Y-H 2. p -j- S = a 3. y = S A prizmát úgy tartjuk szemünk előtt, hogy a nézőirány a (D) felülettel párhuzamos. Ebben az esetben egy a nézőirányba eső és egy ezen irányra merőleges irányban fekvő célt egyidejűleg hasonlíthatunk össze, amint az a berajzolt sugárirányokból látható, mikor is a (C és D) felületeken a visszaverődés 135° alatt történik. Minthogy a szóban levő prizma a geodéziában „Wollaston" prizma alatt ismert prizmának egy fajtája, ez az első ábrában összehasonlítási céljából fel van tüntetve. Ebből a prizmából csak egy kis részt használunk ki, a sraffozott részt célszerűen levágjuk, amiáltal még egy ötödik felület keletkezik. Mindkét ábrán a hatástalan rész sraffozva van. Ez a hatástalan rész még* kisebbre vehető, mint a 2. ábrán látható, vagyis minimumra csökkenthető, mikor isi egyúttal a legnagyobb látókör keletkezik. Egy optikai prizmának legnagyobb látóköre akkor adódik, ha sugárút ja (s) viszonyítva az átmenő sugárnyalábnak legnagyobb átmérőjéhez (a)-hoz kiesi, vagyis tehát, ha a nyitási viszony a/s maximum. Ez akkor áll be, ha a következő feltételek fennállanak: C = 2B és s = B/lO, ami a következő egyenletekből is levezethető: s = - ? és a = tg i'. cos i. C sin i' n ekkor i' értéke 18° 26' és SÍD i = Az i szög jele prizmánál tehát, hogy ezt legcélszerűbben használhassuk, 28° 44'; ezt a szöget a belépő sugaraik az (A) felületre vont merőlegessel zárják be. Ennek megfelelő a prizmának hajlása a nézőirány felé is, hogy a leghatásosabb eredményt kapjuk, amelynél a nyílásviszony a/s maximum. a/s értéke a következő egyenletből adódik: a 2 ..., a.n 2 . . — = b cos í. sin r vagy = „ sin í. cos. i s 3 OJ s 3 A 3. ábrán jelen prizmának egyik kiviteli alakja oldalnézetben, a 7. ábrán pedig távlati nézetben mint kitűző készülék van feltüntetve. Az (x, x1 ) vonal a nézőirányt tünteti fel. A 3. ábrán a prizma abban a nagyságában van feltüntetve, amikor látóköre ugyanakkora, mint a 4. ábra szerinti
