80799. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aluminium hegesztésére

Megjelent 1923. évi március lió 26-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEIRAS 80799. szám. XVI/d. OSZTÁLY. Eljárás aluminium hegesztésére. MAGYAR SIEMENS-SCHUCKERT MÜVEK VILLAMOSSÁGI R.-T. BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1919 május hó 10-ike. Németországi elsőbbsége 1916 junius hó 20-ika. Az aluminium hegesztése tudvalevő­leg többrendbeli nehézségbe ütközik, amelyeknek kikerülése céljából különféle hegesztőszereket alkalmaztak, amelyek­kel az összehegesztendő részek jobb egyesülését igyekeztek előmozdítani. Ismeretessé vált egy oly eljárás, amelynek segélyével aluminiumrészeket sgen egyszerű módon, mindennemű he­gesztőszer alkalmazása nélkül egyesít­hetünk. Ezen eljárás szerint a hegesztés akként történik, hogy az egymással egyesítendő felmelegített résziekre oly nyomást gyakorolunk, hogy az egymás­sal érintkező felületek éppen ezen nyo­más következtében kiterjednek, még pe­dig a nyomás fokozásának megfelelőleg növekedő mértékben, úgy hogy a felület ertedeti rétege megszakadozik és új, íé­mileg teljesen tiszta (nem oxidált) felü­letek jutnak egymással érintkezésbe. Ezeken az új, fémileg tiszta felületeken a hegesztés könnyen és biztosan megy végbe. Ezen új hegesztési eljárásnál lénye­ges, hogy, ellentétben más hegesztési el­járásokkal, amelyeknél a tisztítandó és egymással összehegesztendő felületek hőmérsékletét vörös-, sőt fehérizzásig Íveli felhevíteni, a most jellemezett eljá­rásnál egy oly hőfokemelkedés is ele­gendő, amelynél az anyag kezd annyira plasztikus, alakítható lenni, hogy arány­lag csekély nyomás alatt az anyag nyújtható. Ezen eljárásnál az egymással egyesí­tendő részeket a fújtató lángjában kb. 400° C-ra hevítették fel és azután kala­páccsal való átdolgozás vagy hengerlés által az aluminiumrészeket a salak és az oxydok kisajtolása után egymással egye­sítették. Miután az egyesítés ezen mód­jánál a jó benső egyesülés céljából a gyúráshoz hasonló műveletet végeznek, (zen eljárást röviden gyúrásnak fogjuk a, következőkben nevezni. Erűnél az eljá­rásnál azonban nem lehetett kikerülni azt, hogy felmelegítés következtében az aluminium bizonyos mértékben ne oxi­dálódjék, nevezetesen pedig, hogy a gyú­rás alkalmával újraképződő fémileg tiszta felületek ne oxidálódjanak. Ezeket a hátrányokat a jelen talál­mány szerint a következő eljáiás segé­lyével küszöböljük ki: Az 1. és 2. ábrá­kon feltüntetett (a) formát, amely az egymással egyesítendő részek (f) felvé­telére szolgál és ezen részek alakjának

Next

/
Oldalképek
Tartalom