80764. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés elektromos erősbítőkhöz

Megjelent 1923. évi március lió 23-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 80764. szám. VII/j. OSZTÁLY. Kapcsolási elrendezés elektromos erősbitőkhöz. SIEMENS & HALSKE AKTIENGESELLSCHAFT CÉG BERLIN-SIEMENSSTADTBAN. A bejelentés napja 1917 májas hó 24-ike. Németországi elsőbbsége 1916 julius hó 7-ike. A jelen találmány elektromos erősbí­­főkhöz és pedig főleg olyanokhoz való kapcsolási elrendezésre vonatkozik, me­zeknél kisütőfolyamatok használtatnak Lel az erősbítőhatás létrehozására, ami­nők pl. távbeszélő célokra vagy a drót­nélküli telegrafiánál használtatnak. A találmány célja a kapcsolat úgynevezett éneklésének vagy fütyülésének elkerü­lése, ami az átvivők egymásra való köl­csönös befolyása folytán lép fel, amcny­­nyiben ugyanis az erősbített árain részei visszajutnak az erősbítőberendezés jel­fogóhelyéhez. Az erősbítők általában igen nagy belső ellenállásnak. Ezért az átvivőknek, me­lyek a megérkező áramot az erősbítőnek adják át és az erősbített áramot tovább vezetik, nagy áttevési viszonyt és így igen nagy tekervényszámokat kell adni. Ehhez képest az erősbitőkön és az átvivő­tekercsek . végein igen nagy váltakozó­feszültségek lépnek fel. Minthogy to­vábbá az átvivőtekercs impedancia érté­kei igen nagyok, ezért végeinek kapaci­tása a földhöz képest aránylag erős kap­csolatot jelent az egyes átvivők közt. Ezek a viszonyok természetesen, főleg nagy erősbitőszámokkal dolgozó kapcso­lásoknál, zavarokra adnak okot, mert ott már csekély kapcsolat is tetemes erősségű áramokat visz át az erősbítőberendezés küldőhelyéről annak jelfogó helyéhez* A jelen találmány már most olyan esz­közt létesít, mely az átvivőtekercsek ka­­pacitativ kapcsolatát és ezzel az ilyen erősbítőelrendezésekben zavarok keletke­zését kizárja. A fennforgó viszonyok feltüntetésére a mellékelt rajz 1. ábráján vázlatosan egy erősbítőkapcsolat olyan foganatosí­tás! példáját tüntettük fel, ahol két egy­másután kapcsolt (rl) és (r2) katóda­­csövet használunk fel erősbítőként. A megérkező áram, egy (v) előátvivőn át, az (rl) első erősbítőbe jut, melynek erős­bített árama azután, egy további, (m) kö­zépső erősbítőn át, az (r2) második erős­­bítő jelfogóoldalához vezettetik. Ennek a második erősbítőnek küldőoldatát egy (n) utóátvívő köti össze a fogyasztóhely­­lyel, pl. a (t) telefonnal. Az (rl), (r2) ka­­tódacsövek izzóelektródái számára az áramot egy (6) voltos telep szolgáltatja, az erősbítők küldőoldalai számára az anódaáramot pedig egy 110 voltos telep. Leginkább olyan kapcsolatnál fog fü­tyülés fellépni, melynél a külső, (v) és (n) elő- és utóátvivők egymással kapcsolva vannak. Ha csak az (n) utóátvivő (p) primaeroldalának a (v) előátvivő (s) se­­kundaeroldalára való hatását tekintjük, a 2. ábrán látható egyszerüsbített kap­csolási vázlatot kapjuk, melyben az 1. ábrán feltüntetett kapcsolásnak csak a jégen vizsgálódást érdeklő részei, vannak feltüntetve. Az. (n) utóátvivő (p) primaertekér'cse

Next

/
Oldalképek
Tartalom