80761. lajstromszámú szabadalom • Berendezés hanfelvevőkhöz

Megjelent 1933. évi március li« 22-én. MAGYAR KIRÁLYI Iggr SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 80761. szám. VII/d. OSZTÁLY. Berendezés hangfelvevőkön. «SIGNAL» GESELLSCHAFT M. B. H. CÉG KIELBEN. A bejelentés napja 1920 augusztus hó 26-ika. A levegőn át tovaterjedő hanghullámok felfogására rendszerint hanglemezt vagy más membránszerű alakzatot használnak, melyet a hanghullámok mozgásba hoznak és mely mozgását valamely jelzőkészülékre, pl. mikrofonra igyekszik átvinni. A hangfolyainiat által mozgásba hozott légtömeg rendkívül csekély, a mozgó levegő amplitúdói ezzel szemben viszonylag nagyok, míg a legtöbb detektor, különösen pl. a mikrofon és mindenekelőtt az elektromágnes sajátságai ép olyanok, hogy azok legjobban kis mozgásokra szólalnak meg, melyek viszonylag nagy erővel hatnak rájuk. Ha tehát a detektorok mozgatandó részeit, mint eddig, közvetlenül és mereven kötjük össze a levegő által mozgásba hozott felvevőszervvel, akkor ezt a detektor lefékezi és gyakran a fel vevőszervnek épen azon a részén, mely a detektorral össze van kötve, többé-kevésbbé csomópont képződik, míg a szomszédos övek hevesen lengenek, anélkül, hogy energiájukat a detektornak adnák át. Eltekintve attól, hogy ily módon a felvevőszerv rezgésalakja teljesen eltorzul, a fel fogási folvamat, mint az könnyen belátható, csekély értékű hatásfok mellett megy végbe. Ismeretes ezen hátránynak olv módon való leküzdése, hogy a felvevőszerv (a hangmembrán) ós a detektor közé emoltvűszerű átvivő tagot iktatunk, oly módon, hogy a sugárzószervvel kancsóit, rész mozgásamplitudói nagyobbak legye- i nek, mint a detektorral kapcsolt részé. Ezáltal lehetővé válik a sugárzónak kis erővel, de nagy út mentén végzett munkateljesítményét a detektoron nagy erejűvé és kis útúvá tenni. Az emeltyű alkalmazási lehetőségei technikai-akusztikai okokból korlátoltak. Különösen nem mindig lehetséges tetszésszerint nagy áttételi viszonyokra emeltyűt alkalmazni, mert végül a hosszá emeltyűkarok tömegei igen nagyok lesznek. Jelen találmány oly módon hárítja el ezen nehézségeket, hogv emeltyűk helyett a felvevőszerven (hangmembránon) és a detektoron átviteli szerv gyanánt különböző mozgásamplitudókka.1 működő akusztikai rezgőalakzatot alkalmaz, melynek a sugárzó alakzattal kapcsolt része nagyobb mozgásampli tudókat végez, mint a detektorral kapcsolt rész. Ehhez a legkülönl>özőbb fajtájú alakzatokat alkalmazhatjuk, mint gyűrűket, villákat, rudakat vagy másefféléket. Célszerűen azonban különösen kiképzett alakzatokat alkalmazunk, melyeket az jellemez, hogy különösen kiképzett tömegrészek (sulyok) lehetőleg könnyű (tömegtelen) rugalmas tagok útján rezgő rendszerré vannak egyesítve. Az ilyen alakzatokat úgy kell beiktatni, hogy a kisebb tömegrész a sugárzónál legyen, míg a nagyobb tömegrész a detektoron támadjon, vagy az maga vagy ennek egy része alkossa. A levegő csekély tömege miatt, mely a i membrán előtti „quasistationaer" térben