80748. lajstromszámú szabadalom • Voltaméteres töltésmutató villamos gyüjtőtelepek számára

Megjelent 192.3. évi március hó 16-án. MAG YA R K IR Á LY T ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 80748. szám. VH/i. OSZTÁLY. Voltaméteres töltésmutató villamos gyüjtőtelepek számára. SIEMENS-SCHUCKERT WERKE G. M. B. H. CÉG BERLINBEN. i A bejelentés napja 1916 november hó 23-ika. Elsőbbsége 1915 november hó 24-ike. Villamos gyűjtőtelepek töltési állapotának ellenőrzésére tudvalevőleg oly voltaméter szolgál, amely a gyűjtő áramkörébe bekapcsolva, töltésekor mutatóját az egyik értelemben, kiürítésekor pedig az ellenkező értelemben lendíti ki skálája mentén. Elektrochemiai hatásában megfordítható voltaméterről van itt szó; ugyanis ha elektródáinak polaritását fölcseréljük, úgy a köztük megelőzőleg elektrolízis útján kicserélt anyag fordított úton ismét visszavándorol. Ha ily voltamétert, pl. rézvoltamétert, amelynek rézszulfátoldatban működő két rézelektrodája közül az egyik rugós mérlegen függ, veszteségtől ment (ideális) gyűjtő áramkörébe kapcsolnók be, a rugós mérleg mutatója a mindenkori töltés állapotát, tehát az amperórábani töltést mutatná. Ámde ez az adat a használatban lévő gyűjtők esetében a töltésben beálló veszteség miatt még hibás. A gyűjtőtelep az amperóráknak, amelyek megelőzőleg belé töltettek, csak bizonyos részét szolgáltatja ki, amely hibát azonban ismert eszközökkel kiküszöbölhettünk. Ugyanis gondoskodunk róla, hogy a gyűjtőtelep kiürítésekor áramának nagyobb tört részé menjen át a voltaméteren, mint töltésekor és az utóbbinak a célt szolgáló mellékáramköri, illetőleg elékapcsolt ellenállását úgy szabjuk meg, hogy a gyűjtőnek teljes töltésekor és teljes kiürítésekor ugyanaz, az elektromos mennyiség folyjék át a voltaméteren. Az effajta voltamétert javítjuk a találmány értelmében; ugyanis oly körülmény folytán, amelyre a figyelem eddig ki sem terjedt, az eddig javasolt ily voltaméterek a gyakorlatban használhatatlanok voltak. Nevezetesen a gyűjtőnek teljes töltése után bizonyos ideig még áramot kell küldenünk a telepen keresztül a töltőáram irányában; ez a túltöltés, amelyet a gyűjtőben élénk gázfejlődés kisér, a telep amperóra-tartalmát nem növeli többe, vagyis a tultöltéshez szükséges elektromos mennyiséget a gyűjtőtelep nem szolgáltatja ki. Minden egyes üzemszakaszban, amely töltésből, túltöltés,bői és kiürítésből áll, a voltamétér a tultöltési elektromos mennyiséget mint a túltöltés maradványát mutatja, amely több üzemszakasz folyamán a szakaszok számának megfelelően mindig nagyobb lesz, úgy hogy a voltaméter nem mutat többé jól. E hibát elkerülendő', a találmány értelmében a voltamétert a túltöltés közben kikapcsoljuk vagy pedig az elektródák közt tultöltéskor kicserélt anyagmennyiséget a töltéskor kicserélt mennyiségtől külön választjuk s így a gyűjtő tultöltéséhez felhasznált villamos mennyiséget a voltaméteren leolvasható adatokból kirekesztjük. Az utóbb említett eszközzel könnyen élhetünk oly voltaméteren, amelynél a folyadék, pl. a higany, vagy gáz pl. hidrogén az elektroliten a kathodából ki-, és az