80740. lajstromszámú szabadalom • Azonos alapformájú tekercsekből ákkó sablontekercselés többfázisú gépek részére
Megjelent 192.3. évi március hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ||g§gf SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 80740. szám. VII g. OSZTÁLY. Azonos alapformájú tekercsekből álló sablontekercselés többfázisú gépek részére ÖSTERREICHISCHE SIEMENS-SCHUCKERT WERKE WIENBEN. A bejelentés napja 1920 május hó 31-ike. Elsőbbsége 1917 március hó 23-ika. A szokásos sablontekercseléseket eddigelé olyképen állították elő, hogy az egyformán kiképezett sablontekercseket a hornyokba fektették és az egyes tekercseket egymással összekötötték. Egy ily módon készült tekercselés sémáját tünteti fel példaképen az 1. ábra, amely egy háromfázisú tekercselést mutat. Az egyes fázisokat különféle módon kihúzott vonalakkal különböztettük meg egymástól. Ezen sémánál feltételeztük, hogy a sablontekercsnek egy horonyban fekvő vezetékkötege a hornyot teljesen kitölti. A viszonyok azonban hasonlóak maradnak abban az esetben is, hogy ha egy sablon vezetékkötege p. o. csak a felső menetréteget képezi, míg az alsó rétegben egy másik sablontekercs vezetékkötege fekszik. Ha az egyes tekercseket egymással összekötjük (lásd az 1. ábra a, b, c stb.), akkor a választott példának megfelelőleg egy oly vezetékmegoszlás adódik ki, amelynél az 1, 2, 3 vezetékkötegek az első fázis egyik pólusát, a 4, 5, 6 vezetékkötegek a második fázis egyik pólusát és végül a 7, 8, 9 vezetékkötegek a harmadik fázis egyik pólusát képezik. Az (a, b, c) végkötések létesítése egyrészt az előírt sémának pontos követését, továbbá a nagyszámú keresztezés miatt az egyes tekercsek gondos szigetelését kivánja meg. Mindez jól betanult munkaerőt igényel és ennek folytán e tekercselés előállítási költségei magasak. Eme hátrányokat a jelen találmány azonos alapformájú sablontekercsek alkalmazása által küszöböli ki. Ezen többfázisú gépek részére készült sablontekercsek ugyanazon alapforma mellett különféle módon kiképezett tekercsvégekkel bírnak. A viszonyokat a 2. ábra tekercselési sémája tünteti fel. Az ábrában ugyanazon tekercselrendezést vázoltuk, mint aminőt az 1. ábra mutat, azonban az u. a. sablon szerint készült tekercsek más végekkel bírnak. P. o. az (1) és (10) hornyokban fekvő tekercs (lásd 3. ábra A.) kezdetét az egyik horony egy vezetőjének egyenes vonalú meghosszabbítása képezi; a tekercs végét az egyik homlokkötegből hajlítjuk ki és pedig olyképen, hogy a tekercs kezdete és vége egy közel zárt hurkot alkotnak. Az (1—10) tekercset a séma szerint a (3—12) tekercs követi (lásd 3. ábra B.). Ezen (B) sémájú tekercs akként keletkezik, hogy mindkét horonyköteg egyegy veztőjét ugyanazon irányban egyenes vonalban kivezetjük. A séma szerint következő (10—20) tekercset a 3. ábra (C) tekercse tünteti fel. E tekercsnél a horonykötegből kilépő tekercsvégeket olyként hajlítjuk el, hogy p. o. a baloldali tekercsvéget közel a jobboldali horonyköteghez és a jobboldali tekercsvéget közel a baloldali horonyköteghez vezetjük. Ezen háromféle alapformájú tekercsből az egész tekercselést előállíthatjuk; a megfelelő tekercsek helyes kiválasztása által elérjük azt, hogy az egyik tekercs