80740. lajstromszámú szabadalom • Azonos alapformájú tekercsekből ákkó sablontekercselés többfázisú gépek részére

Megjelent 192.3. évi március hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ||g§gf SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 80740. szám. VII g. OSZTÁLY. Azonos alapformájú tekercsekből álló sablontekercselés többfázisú gépek részére ÖSTERREICHISCHE SIEMENS-SCHUCKERT WERKE WIENBEN. A bejelentés napja 1920 május hó 31-ike. Elsőbbsége 1917 március hó 23-ika. A szokásos sablontekercseléseket ed­digelé olyképen állították elő, hogy az egyformán kiképezett sablontekercseket a hornyokba fektették és az egyes teker­cseket egymással összekötötték. Egy ily módon készült tekercselés sémáját tünteti fel példaképen az 1. ábra, amely egy háromfázisú tekercselést mutat. Az egyes fázisokat különféle módon kihúzott vo­nalakkal különböztettük meg egymástól. Ezen sémánál feltételeztük, hogy a sablontekercsnek egy horonyban fekvő vezetékkötege a hornyot teljesen kitölti. A viszonyok azonban hasonlóak marad­nak abban az esetben is, hogy ha egy sablon vezetékkötege p. o. csak a felső menetréteget képezi, míg az alsó réteg­ben egy másik sablontekercs vezeték­kötege fekszik. Ha az egyes tekercseket egymással összekötjük (lásd az 1. ábra a, b, c stb.), akkor a választott példának megfelelőleg egy oly vezetékmegoszlás adódik ki, amelynél az 1, 2, 3 vezeték­kötegek az első fázis egyik pólusát, a 4, 5, 6 vezetékkötegek a második fázis egyik pólusát és végül a 7, 8, 9 vezetékkötegek a harmadik fázis egyik pólusát képezik. Az (a, b, c) végkötések létesítése egy­részt az előírt sémának pontos követését, továbbá a nagyszámú keresztezés miatt az egyes tekercsek gondos szigetelését kivánja meg. Mindez jól betanult mun­kaerőt igényel és ennek folytán e teker­cselés előállítási költségei magasak. Eme hátrányokat a jelen találmány azonos alapformájú sablontekercsek al­kalmazása által küszöböli ki. Ezen több­fázisú gépek részére készült sablonteker­csek ugyanazon alapforma mellett kü­lönféle módon kiképezett tekercsvégek­kel bírnak. A viszonyokat a 2. ábra tekercselési sémája tünteti fel. Az ábrában ugyan­azon tekercselrendezést vázoltuk, mint aminőt az 1. ábra mutat, azonban az u. a. sablon szerint készült tekercsek más vé­gekkel bírnak. P. o. az (1) és (10) hor­nyokban fekvő tekercs (lásd 3. ábra A.) kezdetét az egyik horony egy vezetőjé­nek egyenes vonalú meghosszabbítása képezi; a tekercs végét az egyik homlok­kötegből hajlítjuk ki és pedig olyképen, hogy a tekercs kezdete és vége egy kö­zel zárt hurkot alkotnak. Az (1—10) tekercset a séma szerint a (3—12) tekercs követi (lásd 3. ábra B.). Ezen (B) sémájú tekercs akként kelet­kezik, hogy mindkét horonyköteg egy­egy veztőjét ugyanazon irányban egye­nes vonalban kivezetjük. A séma szerint következő (10—20) tekercset a 3. ábra (C) tekercse tünteti fel. E tekercsnél a horonykötegből kilépő tekercsvégeket olyként hajlítjuk el, hogy p. o. a balol­dali tekercsvéget közel a jobboldali ho­ronyköteghez és a jobboldali tekercsvé­get közel a baloldali horonyköteghez ve­zetjük. Ezen háromféle alapformájú tekercs­ből az egész tekercselést előállíthatjuk; a megfelelő tekercsek helyes kiválasztása által elérjük azt, hogy az egyik tekercs

Next

/
Oldalképek
Tartalom