80668. lajstromszámú szabadalom • Hevederes sínkötés

Megjelent 1933. évi február hó 22-én. MAGYAR KIRÁLYI Jggr SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 80668. szám. Va/l. OSZTÁLY. Hevederes sínkötés. STEINWALTER KÁROLY ALEZREDES VESZPRÉMBEN. A bejelentés napja 1920 december hó 15-ike. Tudvalevőleg a vasúti felépítmények egyik legkényesebb szerkezeti részét az ütközőknél alkalmazandó sínkötés képezi, amelyben eddigelé még a legjobb hevederes sínkötések sem vezettek kielégítő megoldásra, minthogy a sínvégeknek folytonos igénybevétele és ezzel összefüggő fel-és lehajlítása csakhamar lazulásokat idézett elő a hevederek és a sínek felfekvő felületei között, ami maga után vonja a kötésnél a sínfej és síntalp közötti, mindinkább erősbödő kopácsolást és az ismeretes hallható rázkódtatásokat eredményezi, amelyek minden egyes keréknek az ütköző fölötti elhaladását jellemzi. A jelen találmány tárgyával ennek kiküszöbölésére törekszünk azáltal, hogy a heveder egy megfelelően méretezett sínszerűen kiképezett közbenső-, vagy hídrésszel látjuk el, ámely mint kiegészítő sínszakasz a két ütközővég közé illeszkedik és ezáltal az egymástól eltolt sínvégek áthidalását alkotja, mimellett ezt a hídrészt a második heveder ugyanúgy támasztja alá, mint a sínvégeket és a két heveder úgy egymással, mint a sinek ütköző végeivel szorosan egyesítve van, egyben pedig a talpfákra is van erősítve, úgy hogy a létesített híd a kerék áthaladása alkalmával ütközésmentesen működik, mivel a sínvégek a rájuk ható keréknyomás alatt csak még a.nnál szorosabban hozzájuk nyomuló hevederekkel egységes egészet képeznek és együttes áthajlást szenvednek minélfogva az ütközö széleken magassági különbözet nem áll elő. A találmány tárgyát egy célszerű kiviteli alakjában a mellékelt rajzon mutatjuk be amelyen: az 1. ábra a hevederhid keresztmetszeté, a 2. ábra annak távlati képe, a 3. ábra a jobboldali hevedersín távlati képe külön ábrázolva az 1. és 2. ábra szerint bal felől nézve, a 4. ábra két szomszédos hevederhídnak egymással való összeköttetését mutatja kisebbített léptékben, míg az 5., 6. és 7. ábrán a hevederhídnak más kiviteli alakjait látjuk keresztmetszetben, illetőleg oldalnézetben. Amint 1—3. ábrákból kitűnik, a hevederhid egy belső (1) hevederből és egy külső (2) hevederből áll, (vagy fordítva), amelyek mindegyike a talpfákra is kiterjedő talprésszel van ellátva és amelyek a (3) furatokon átmenő (3') csavarszegek segélyével úgy a sinek (4, 5) végeivel, mint egymással is szorosan egyesítve vannak