80587. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folytvas- és acélgyártáshoz, valamint vasöntéshez alkalmas karburáló anyag előállítására

Megjelent i933. évi február hó 5-én. MAGYAR KIRÁLYI fB SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 80587. szám. XII/e OSZTÁLY. Eljárás folytvas- és acélgyártáshoz, valamint vasöntéshez alkalmas karburáló anyag előállítására. DK REDLICH ALFRÉD ÜKL. VEGYÉSZMÉRNÖK ÉS LOVÁN'YI HUGÓ OKL. KOHÓMÉRNÖK BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1919 szeptember hó 29-ike, A folytvas- és acélgyártásnál a vas karburálása céljából a szenet a meg­ömlesztett adagba vagy nagy széntar­talmú vas (nyersvas) vagy nagy szén- ! tartalmú anyagok (koksz, petrolkoksz, faszén stb.) alakjában viszik be. A nagy nyersvashiányra való tekintettel újabb időben az utóbb említett anyagokat foko­zott jelentőségre tettek szert anélkül azonban, hogy gazdaságosság szempont­jából kielégítő eredmény elérését tették volna lehetővé. Ezen karburáló anyagok használatánál ugyanis a karburáló anvag széntartalmának csak átlag egy har­mada érvényesült, aminek oka kísérle­teink szerint főképen abban keresendő, hogy ezen karburáló anyagok jelenleg használatos alkalmazási módjánál azok széntartalma a lánggal való érintkezés következtében nagyrészt elégett és ve­szendőbe ment. A kokszot, petrolkokszot, faszenet és egyéb ezen osztályba tartozó karburáló anyagokat ugyanis eddig la­zán a kemencébe adagolták. A karburáló anyagok kis fajsúlyuknál fogva az adag felszínére emelkedtek és ezáltal a láng­gal érintkezve, aktivitásukat jórészt el­vesztették. Találmányunk értelmében az addig használatos karburáló anyagokat (koksz, faszén, petrolkoksz stb.) aprított alakban és nem egyedül, hanem az adagra vegyi-i leg ható, salakképző és nemesítő hatású ' kötőanyagokkal (nagyolvasztó- vagy martinsalak, kvarc, chamotte, mész, hi­draulikus kötőanyagok stb.) keverve al­kalmazzuk. Ezenkívül a karburáló anya­gokat célszerűen vastartalmú anyagok­kal (aeél- vagy vashulladékok, vasszivaes stb.) keverjük. Ezáltal egyrészt (a vastartalmú anyag hozzáadása következtében) a fajsúly nö­velését, másrészt (a kötőanyagok hasz­nálata folytán) a karburáló anyag jobb összetartását biztosítjuk. A megnövelt fajsúlynál fogva a karburáló anyag nem úszik az adag felszínén (a salakon), ha­nem a salak és a fürdő között helyezke­dik el és a láng oxidáló hatása aló] el­vonatik. A kötőanyagok a széntartalmú anyagokat körülzárják, úgy hogy azok aktivitásukat a teljes kihasználásig meg­őrzik. A karburáló anyag fajsúlyának növe­lését vastartalmú anyagok hozzákeverése helyett vagy ezenkívül azáltal is elérhet­jük, hogy a karburáló anyagokat a kötő­anyagokkal együtt nagy nyomás alatt sajtolva, azok fajlagos térfogatát csök­kentjük. Ezáltal az eredeti karburáló anyaggal összehasonlítva két-három­szoros faj súlynövekedést érhetünk el. A karburáló anyag aktivitását (karbu­ráló hatását) még fokozottabb mértékben

Next

/
Oldalképek
Tartalom