80464. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés mindennemű főleg nehezen meggyulladó vagy nagyon salakos, vagy könnyen elsalakosodó és efféle tüzelőanyagok eltüzelésére

Megjelent 1923. évi .január ho 25-en. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. ' SZABADALMI LEÍRÁS 80464. szám. ii/C. osztály; Eljárás ós berendezés mindennemű, főleg nehezen meggyulladó vagy nagyon salakos vagy könnyen elsalakosodó és efféle tüzelőanyagok eltüzelésére. MARTIN JÓZSEF MÉRNÖK ÉS IGAZGATÓ MÜNCHENBEN. A bejelentés napja 1920 augusztus hó 21-ike. Németországi elsőbbsége 1919 március hó 20-ike. Nehezen meggyulladó vagy nagyon | salakos vagy könnyen salakosodé ós efféle i tulajdonságú tüzelőanyagoknak, pl. a kokszoláskor keletkező mindenféle maradványokkal tiszíátlanított koksznak, továbbá az úgyn. mosóhalmok szenének (szén mosásánál összegyűlő szén hulladékoknak), a házi szemétnek ós valamennyi más ilyen, magában véve eltüzelésre alkalmas anyagnak gazdaságos elégetése az eddigi módszerekkel és berendezésekkel lehetetlen. Az eddigi elégető módszereknél ugyanis a rostélyt csak részben borítja elégethető anyag, mert az anyag nem teljesen és nem folytonosan gyullad meg. Könnyen elsalakosodó anyag esetén tehát nagyméretű salaklepények képződnek, melyek az elégető levegőnek a tűzhöz jutását gátolják, szilárd halmazállapotba összesült (összezsugorodott), a tűzhely egyik oldalától a másikig terjedő hidakat alkotnak és így lehűtik, ill. hidegen hagyják a rostélyt. Azonkívül a nagyméretű salaklepények eltávolítása a tűzhelyből igen nagy, nem gazdaságos munkát okoz. A jelen találmánnyal az ilyen tulajdonságú tüzelőanyagoknak is folytonos és tökéletes elégését biztosítjuk azáltal, hogy a tüzelőanyagot, a tűzhelybe való beöntésótől a salakgyüjtőbe való eltávolításáig, folytonosan szétválasztjuk és újból összekeverjük. A tüzelőanyagnak ezen mechanikai megmunkálásán kívül az elégető levegő segélyével folytonos melegátadódás is megy végbe. Ezen melegátadódás közben a tűzhely részei messzemenően lehűlnek, úgy hogy a tüzel őanyagtömegek összesülése be nem következhetik ós a tüzelőanyag, a folytonos szétválasztás és keverés céljára, mozgékony marad. Azonkívül a salak melegét az elégető levegő előmelegítésére is ki lehet ezáltal használni. A tüzelőanyagot, a találmány értelmében, egy az elégető vagy főrostély fűtőhatásának hatáskörében elhelyezett meggyújtó rostélyra vezetjük és ott könnyen meggyulladó finom és nehezebben meggyulladó durva részekre úgy különítjük el, hogy ezek a durva tüzelőanyagrészek hosszabb ideig maradnak kitéve a főrostély fűtőhatásának, mint a finom részek és meggyulladásuk után ezen finom részekre rakódnak (rárétegeződnek), mire azután az égő tüzelőanyagtömeg az alatta lévő, kaszkád- (lépcsős) rostéi yalakú elégető- vagy főrostélyra hull le ós ennek lépcsőin, a szabad esés és a reá kívülről ható tolóerő együttes hatása alatt, a salak-