80439. lajstromszámú szabadalom • Építőeljárás formában alakított építőelemek felhasználásával és ez utóbbiak előállítására szolgáló formaszekrény
Megjelent Í92IÍ. évi .január hó 2,'i-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 804B9. szám. VlII/a. OSZTÁLY. ^^ESiiiisaiiiBiiaiiaiSiBijiKiiiaiiBaaaBBaaais^asaaB Építőeljárás formában alakított építőelemek felhasználásával és ez utóbbiak előállítására szolgáló formaszekrény. LEUTWYLER F. EMIL MŰSZERÉSZ BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1920 augusztus hó 7-ike. A találmány' tárgya építőeljárás főként j üreges falak és tetszőleges más építmények | előállítására és az eljárás célja lehetővé I tenni az ilyen építményeknek lehetőleg i gyors, gazdaságos, a kellő szilárdsággal való felállítását. Az eljárás foganatosításához különleges építőelemeket alkalmazunk, amelyek ugyancsak a találmány tárgyát képező formaszekrényben készülnek. A találmány szerinti eljárás abból az alapgondolatból indul ki, hogy a különlegesen kiképezett egyes építőelemek úgy fektetendők, hogy azok ne terjedjenek ki az építendő fal vagy efféle egész vastagságára és ebből kifolyólag valamint kiképzésük folytán összefüggő rések vagy hornyok keletkezzenek a fal felületén, amelyek különösen alkalmasak a fal vagy efféle merevítésére szolgáló cementbe ágyazott vasbetétek elhelyezésére, miáltal a fal felületén — tehát az igénybevétel szempontjából legalkalmasabb helyen — vasbetonhálózatot létesíthetünk, úgy hogy rendkívül szilárd szerkezetet nyerünk anélkül, hogy valami különlegesen teherbíró építőanyagot kellene alkalmaznunk. Emellett üreges falakat vagy egyéb építményeke: állíthatunk el O ö. mi építőanyagmegtakarítással jár és tudvalevőleg egyéb szempontokból is előnyös. Az építőelemek ezen elrendezése azért is fontos, mivel így sohasem kerülhet ugyanazon építőelem teste mindkét falfelület felszínére, ami hő-, nedvesség- ás hangvezetés szempontjából hátrányos volna. A falfelületeken előállított hézagokat ez okból szükség szerint megfelelő szigetelő anyagokkal is tölthetjük ki. Az új eljáráshoz célszerűen alaprajzban háromszög- vagy trapézalakú építőelemeket használunk fel, amelyeket úgy fektetünk egymás mellé, hogy felváltva az egyik vagy a másik építőelemnek legszélesebb • felülele kerüljön a fal egyik vagy a másik felületi síkjába. Az építőelemek csúcsos fele ilykép — mint fentebb már rámutattunk — a fal síkjánál valamivel bejebb kerül és ennélfogva e helyütt három szomszédos elem által, határolt hézag keletkezik a falban. A következő sorban az építőelemeket úgy rakjuk le, hogy minden egyes eleme 90u -kal elforgatott helyzetbe kerüljön az első sor elemei fölé.
